Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Kényszeregyezség

137 Áttekintve ennek az első kötetnek tartalmát, ki kell emelnem azt, hogy ha őszinte sajnálatomra nem beszélhettem meg azt telje­-sen, ennek oka nem az, mintha a megbeszélésemből kimaradt részek kevésbbé érdemelnének figyelmet, hanem a kihagyás kizáró­lag helyszűke okából történt. Ezért a kötet egész tartalmának át­tanulmányozása alapján meg kell állapitanom, hogy szerző első­rendű munkát teljesített. Különösen értékessé teszi a munkát szerzőnek minden egyes részletére kiterjedő rendkiviili éber figyelme. Aki e kötetben tár­gyalt kérdések valamelyikére nézve felvilágosítást keres, azt bizo­nyára megtalálja vagy legalább is megfelelő útmutatást talál. Ez a munka megbizható kommentárja az összes ide tartozó törvé­nyeknek és más jogszabályoknak. Ebben a vonatkozásban különö­sen kiemelendőnek tartom, hogy ez a könyv a magánjogi törvény­könyv javaslatának, 'illetve annak ide tartozó részeinek is igen h elyes m agya rázat a. Végül — last not least — igen értékessé teszi ezt a könyvet az a rengeteg, bő judikatura, amelyet szerző valóságos hangya­szorgalommal összehordva igen szerencsésen és mondhatni, min­den sora alátámasztására felhasznál és idéz. így ez a munka élénkbe tárja a birói gyakorlatban élő dologi jogot is és egyike a legrészletesebb döntvénytáraknak. Habár — amint azt fenti soraimban egyes helyen kiemeltem — nem értek egyet mindenben szerző nézeteivel, ez a munka érté­kéből természetesen mit sem von le, amelyet, mint a jogiroda­lomnak egyik legsikerültebb és legkiválóbb termékét mindenkinek igen melegen ajánlhatok. Kényszeregyezség. Irta: Dr. Félegyházy Elek. Körülbelül két évtizeddel ezelőtt, — amint ez még sokaknak emlékezetében lesz — a budapesti Kereskedelmi Csarnok egy nagyobb szabású mozgalmat indított meg a kényszeregyezség behozatala érdekében s ennek folyamán nevesebb kereskedők és jogászok bevonásával egy látogatott értekezletet is tartott, mely a kényszeregyezség mellett nyilatkozott. Ennek a mozgalomnak akkor nem volt meg az eredménye. Csak 5 évvel később, miután az osztrák kényszeregyezségi rendelet (Kaiserl. Verordnung vom 10. Dezember 1914. KgBl. Nr. 337.) ki lett bocsátva és hatályba lépett, hátározta el az igazság­ügyi kormány a kényszeregyezségi intézmény megvalósítását s adta ki 1915-ben a 4070. számú rendeletet a csődön kivüli kényszer­egyezségi eljárásról. Mindkét rendelet a háború folytán a hitelviszonyokban beállo'tt zavarok, eltolódások és rázkódtatásokra való tekintettel keletkezett s mintegy az első segély jellegével birt. Alig lépett azonban hatályba nálunk a csődönkivüli kény­szeregyezségi rendelet, az adósok egész raja vetette magát erre az intézményre, mely nagyobb kockázat nélkül, erkölcsi és vagyoni épségük majdnem teljes fentartása mellett könnyű és kényelmes módot nyújtott az adósoknak arra, hogy tényleges vagy mester­kélt fizetési zavaraikból a hitelezők költségén szabadulhassanak. A csődönkivüli kényszeregyezségek ijesztően növekvő száma ép azokat döbbentette meg legjobban, akik behozatalának fő­szószólói és sürgetői voltak s ugyanők léptek első sorban sikra a Magyar Jogi Szemle. L0

Next

/
Oldalképek
Tartalom