Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Dr. Almási Antal műve "A dologi jogról"

132 tozó anyagól és egyszersmind oly beható részletességgel, hogy az ezen a helyen, sajnos, térszüke miatt, csak kivonatosan ismertethető. Szerző szerint aa birtok alanyi jog, amelynél fogva a jogosult (a birtokos) valamely dolog vagy más arra alkalmas jogtárgy felett ideiglenes, korlátolt és viszonylagos uralmat gyakorolhat." Szerző szerint tehát a birtok nemcsak tényleges állapot, hanem jog. Ezt az évszázadok óta tartott vitát afelett, hogy mi is a birtok'? — szerző a fenti értelemben dönti el. Habár szerzőnek ezzel a felfogásával, amely — szerző szerint is — nem egyezik sem az irodalomban, sem több törvényünkben (amelyeket szerző idéz) és a magánjogi törvényjavaslatban kifejezésre jutott nézettel, nem érthetek egyet, mert nézetem szerint, a birtok az általános jogrend érdekében jogvédelemben részesülő tényleges állapot; konstatálnom kell, hogy szerző álláspontja sok tekintetben igazságot tartalmaz ós szerző igyekszik is ezt az álláspontját számos s beható érvvel megindokolni. Az „ideiglenes", „korlátolt" és „viszonylagos" momentum azonban, nézetem szerint, aligha sajátságai csak a birtoknak és aligha tekinthetők a birtok definíciója lényeges s jellegzetes alkatelemeinek. Helyesen mondja a továbbiakban szerző, hogy a birtok tárgya dolog vagy jog (az utóbbi alóli kivételeket felsorolja), amit bővebben kifejt. A birtok lehet eredeti vagy származékos, továbbá jó- vagy rosszhiszemű, teljes vagy korlátolt stb. Továbbá szól a közös birtokról, fő- és albirtok és birlalásról; a birlaló a „birtokos megbizottja"; továbbá szól a jogszerű, jogszerűtlen, érvényes és érvénytelen, valódi és álbirtokról. Végül megkülönböztet szerző tulajdoni birtokot és idegen birtokot, szoros- és lazabirtokot. Ezeket a különböző és talán túlságos nagyszámú kategóriákat, amelyek közül természetesen az egyik könnyen belenyúl a másiknak körébe,- szerző egyenként jogilag megalapozza. Ezután áttér szerző a birtok hatásaira. Ezek a hatások háromfélék: igazolók (idetartoznak a különböző vélelmek); továbbá jogositók (idetartozik főkép az albirtoklás, amelyet szerző részletesen a tulajdonnal kapcsolatosan tárgyal) és a harmadik hatása a birtoknak a védelmi hatás. És ezzel áttér a birtokvédelem fontos kérdésére. Azt a kérdést, hogy „miért kérdezi mindenki, vájjon mi a birtokvédelem alapja, 'de senki sem kérdezi azt, vájjon mi az alapja a tulajdonvédelemnek" (Ihering: „Grund des Besitzschutzes"), szerző nem veti fel, de talán nem is volt rá szüksége, mert ha már a birtokot jognak tekinti, abban benne rejlik a birtokvédelem alapja és indoka is. A birtokvédelem kérdését szerző a nála megszokott alapossággal és helyes jogi disztinkcióval tárgyalja. A védelmet, igen helyesen, és az uralkodó doktrinának megfelelően, két főrészre osztotta: a b Íróságon kivülire és a biróságira. Az előbbihez tartozik a jogos védelem és az önsegély, az utóbbihoz tartozik a birtok megállapítása iránti kereset, a sommás visszahelyezési és a rendes birtokkereset. Ezeket a birtokvédelmi eszközöket szerző egyenként tárgyalja; kimutatja, hogy azok kit, mily előfeltételek mellett, ki ellen és mily kihatással illetnek meg, kimutatja ezeknek a birtokvédelmi eszközöknek egymáshoz való viszonyát, ahol pl. igen helyesen annak a nézetének ad kifejezést, hógy a szóbeli uton elkövetett birtokháboritás ellen csak sommás visszahelyezési keresettel, de nem önsegély utján lehet fellépni. A sommás visszahelyezési keresetnek három előfeltétele van: 1. tilos önhatalom; 2. hogy az oly birtok ellen irányuljon, amely vagy jogszerű alapon nyugszik, vagy a tilos önhatalmat megelőzően legalább is egy éven át tartott; 3. a sommás visszahelyezési igénynek kellő időben