Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Dr. Almási Antal műve "A dologi jogról"

131 A dolgok termőképességére nézve szerző a gyümölcsöt természetes és jogi gyümölcsökre, a fogalmak közelebbi meghatározása mellett, osztja fel. Eredeti, — de aggálytalan — hogy a szerző a személyiségi jogok termőképessége szempontjából emliti a szerzői jogot, a szabadalom kihasználását stb.; a családvagyoni jogokból .kifolyólag, a férjnek hozományhasználati jogát stb. A gyümölcsszedés! jog tárgyalásánál különösen kiemeli a mezőgazdasági gyümölcsök szedési időpontja fontosságát. Arról, vájjon a fructus pendens az ingatlannak alkotórésze-e vagy sem, szerző nem szól agyán kifejezetten, azonban ugy nézem, hogy igen, ami az én felFogásom szerint is helyes. Végül a dolgok forgalomképessége kérdésében szerző azzal a kérdéssel is foglalkozik, vájjon az emberi hulla forgalmon kivüli dolog-ef Erre szerző azt a helyes feleletet adja, hogy az emberi hulla bizonyos értelemben és bizonyos határok közt forgalmon kivül álló dolog, amit bővebben kifejt. De nem tartja kizártnak azt, hogy az ember már életében ne rendelkezhessék holttestéről, sem azt, hogy a „személyiségi jog postbumus védelme megszűnte után" a holttest kommercium tárgya legyen (tudományos célú preparálás stb.). Ehhez a felfogáshoz hozzá lehet, járulni, de a személyiség védelmére, illetve annak megszűntére való hivatkozás alig talál, enne ka hullához, mint egy hus és csontokból álló ingó dologhoz, nézetem szerint, nincs köze. Inkább helytálló lett volna abban az esetben, ahol a család, vagy esetleg más jogosított semmi igényt sem támaszt a hullára ,az uratlan dolog tanával operálni. Ezután áttér szerző a 2a. §-ban (mely nyomdahiba folytán csak 2. §-nak van jelezve), „a természeti erőkre", amelyek szintén lehetnek tárgyai a dologbeli jogosultságoknak. Felemlíti különösen a villamos áramot és ezzel kapcsolatosan a rádiót. A természeti erők tárgyai lethetnek petitorius és possessorius keresetnek tárgyai, ugy mint bármely más ingó dolog. Felemliti szerző e természeti erőkre vonatkozó ujabbi törvényeket és jogszabályokat (1907:111. t.-c, 1925:IX. t.-c. stb.). Nyilván csak elnézésből nincs felemlítve ezen a helyen a Keresk. Min.-nek 1927. évi 9557. számú rendelete, amely a rádió kérdését részletesen, habár nem egészen kifogástalanul szabályozza. (Ez a rendelet különben a mű forrásgyűjteményébe fel van véve a 399. lapon.) A 3. §-ban a „szellemi termékek" címe alatt kimutatja szerző, hogy bizonyos szellemi termékek (szerzői jog, szabadalom stb.) dologi jogosultságoknak tárgyai, amelynek bővebb fejtegetéseit itt már tér szűke miatt is mellőznöm kell; szerzőnek erre vonatkozó fejtegetései is azonban igen figyelemreméltók. Végül a 4. §-ban szerző a jogokról, mint a dologbeli jogosultságok tárgyairól szól és ezzel bevégzi az általános résznek ezt a fejezetét. A következő fejezet a „dologi jog keretintézményciről" szól, amely alatt szerző a birtokot és a telekkönyvet érti. Az 1. §. tárgyalja a birtokra vonatkozó kérdéseket. A birtok tana az a része a dologi jognak, amely a legnehezebb és legkényesebb kérdések közé tartozik. Randa a „Der Besitz" cimü kiváló munkájának bevezetésében azt mondja: „der Besitz reprásentirt auf dem Gebiete des Privát- und öffentl. Rechtes eine so ungeheure Macht, dass scbon darum wohl begreiflich ist, dass sich die Doctrin mit diesem Rivalen und Doppelganger des Rechtes in hervorragender Weise beschaftigt," A birtoian e nagy jelentőségét kellőkép méltatta szerző is. Munkájának ez a része ('82—156. old.) igen sikerült és kiváló; nézetein szerint ez a rész a könyvnek legértékesebb része, anélkül, hogy ezáltal a többi részek értékét le akarnám szállítani. Mesteri módon tárgyalja az idetar-