Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A viszontvétkesség kérdése anyagi jogi megvilágításban. (H. T. 85. §. III. bekezdéséhez.)

67 a „viszonvétkesség megállapitlhatásáihioz való jogot megadni, aki a házasság fenntartásához ragaszkodóik, aki tehát azt felbontani nem kívánja és hon3/ ezért és nem véletlenül került tehát a törvénybe az „alperes" megjelölés".13 Én nsrv nézem, hogy ennek az. egyéni elgondolásnak a törvény indokolása tárgyi alapot nem nyújt, mert hiszen fennebb kifejtettem, hogy a szem előtt tartott eshetőségeken kivül a gyakorlatban még számos esetiben lehet és szokás a „viszont/vétkesség iránti kérelem" előterjesztését igénybe venni anélkül, hogy a házasság fenntartásához való ragaszkodás előfeltételként fennforogna, vagy annak a fennforgását a gyakorlat megkövetelné. Dr. Ballá Ignác ÚT, azt hiszem, tul sokat mond amidőn a házassághoz való ragaszkodás honorálásaként juttatja az „alperes" szót a H. T. 85. §. III. bekezdésének szövegébe. A kifejtettek után ezt a törvényhozó kétségtelenül máskén juttatta volna kifejezésre, de a javaslat, bonyodalmas előkészítése rendjén semmi gondolat nem vetődött fel arna nézve, hogy a mszontvétkesséa kérdése csak a keresetet elő nem terjesztő alperesnek adassék osztályrészül. Ezt a felfogást megcáfolja a Kúria állandó gyakorlata, amely az „alperes"-nek mindig megengedte a viszontvétkességi kérelem előterjesztését, ha a viszontkeresetétől elállott, vagy ujabban: ha viszontkeresetével elutasittatott és ez ellen nem fellebbezett.14 Dr. Ballá I. ur azonban feltétlenül helytálló tételt juttat kifejezésre ebben a mondatában: nem véletlenül került a törvénybe az „alperes" megjelölés. A i>erjogi eshetőségek lényegtelensége folytán a törvényhozó a t.upvs-esethcz igazodva a lehető legegyszerűbb formában állította fel a tételt: „Viszontkereset nélkül is kérheti alperes, hogy a felperes is vétkesnek mondassék ki, ha A magánjogi törvény készítői — ezek a félelmetesen széleskörű tudással rendelkező kodifikátorok — ebben az egyszerű tételben fektették le azt az anyagi jogszabályt, amely a házasfelek perbeli állásához képest hol az egyik, hol a másik felet fogja megilletni, a H. T. 76., 78—80. §-ai alapján. Ha a 85. szövegét egyszerre olvassuk, akkor nem is keletkezhetik a perjogi ismeretek mellett a jogászemberben más képzet, mint az, hogv a házasfelek (II. bekezdés) közül az, aki: alperes (a III. bekezdésben a perjogi szabályok szerint alperes) jogosítva 18 A magyar törvény indokolásának tiszta, csörgedező1 forrásvizét ismerve, a aaémet polg. törvénykönyv tervezetének indokolásában egész világosan láthatjuk, hogy ez az elgondolás a törvény szellemiével világos ellentmondásban áll. A H. T. 85. §. ül. bekezdésének szempontjait fejtegetve (1449. §~nál) mondja: Es wnrde deshalb luibillig sein, wemn der Beklagte in dieseui Falle áuf grand des dnrch Verzeihung oder Zeitablauf ausgasehlossenen Scheidunggrandes nicht einmal den Antrag sollte stellen können, dass auch der Kláger fiir den schiuldigen Theil eriári werde (Motive IV. 608. lap). Lásd a magyas javaslat indokolását is! De a 85. §. ül. bekezdése a viszontvéitkesség iránti kérelmet, mint vagylagos jogot biztosítja, az alperes részére fennálló bontóok eseteiben, ami kizárja a jutalmazási gondolatot. 14 A m. Knria. megerősödött állandó gyakorlata.