Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A viszontvétkesség kérdése anyagi jogi megvilágításban. (H. T. 85. §. III. bekezdéséhez.)

68 vau az ellenfélként vele szemben álló felperes viszontvétkességének kimondását kívánni azaz: kérni.15 Ig-az. hogy a Kúria is ezt <a kérdést éveken át más módou nézte, de hát a Kúria az infallibitást nem vindicalja magának és téves állásfoglalását más is helyesbítette. És Drl Ballá Ignác ur is, egészben véve értékes megbeszélésében, végeredményében oda jut, hogy a Kúria gyakorlata (hogy a keresetlevél szerinti felperesnek a viszontvétkesség iránti kérelmét elutasitja) még sem helyes, mert a méltányosság sérelme nélkül nem zárhatjuk el a felperest adott esetben a yiszontvétket-séfí- megállapításának előnyeitől és nem mentesíthetjük . . . . . az alperest az őt terhelő vétkesség jogkövetkezményeitől. Helyes az az álláspontja is: hogy ez alapelv folytán a további kérdések részletkérdések.16 A vétkesség kimondása iránt való magánjogi jogosultsál) kerete a H. T. 76., 78—80. §-aiban van megállapítva.17 A H. T. 85. §. III. bekezdése is e tétel alkalmazásán nyűg szik, amidőn mondja: az alperes kéi-heti, hogy ..... a felperes is vétkesnek moudassék ki, ha ellene bontóokot igazol. Ez a tétel fennálló-bontóok igazolására vonatkozik. Vagyis az alperes: viszontkereset és viszontvétkessé nyilvánítás iránti kérelem között választhat.18 15 A H. T. 139. §. II. bekezdése a H. T. 85. §. III. bekezdésének analógiájára rendezte a törvény hatálybalépte előtt felmerült bontóokok érvónyesithetését is. De a „felperes-alperes" vitás kérdést élesen világítja meg Grosscbmid a Vavrik III. 117. §. javaslat 2. bekezdésével kapcsolatban (805. oldal). A szöveg ez: „Ha a jegyesek . . az alperesre nézve kedvezőbb jogszabályok alkalmazandók." Grosschmid: „Helytelen. Egyszerűen: a képesség kérdése mindenkinek a saját törvénye szerint. Mi az az: „alperesre" nézve kedvezőbb jogszabály? Praeiudieialis per! Mindkét fél alperes is, felperes is (viszontkereset) — mindegyik a másikon kárt keres." Ez a telegxaphicus megjegyzés-sorozat világit be a szövegezők gondolatvilágába: Mi az az: alperesre nézve!!! Ezt a szkeptikus kérdést a 85. §. III. bekezdésénél is épugy feltehctte volna: ha ott a szövegezés nem nyújtott volna világos jogszabályt. De ott az L, II. kezdés után a III. bekezdés eléggé magyarázta, hogy: az alperest megillető jog, a mindenik felet illető jog! Magánjog! 16 E részletkérdések a B. T. J. T. YTL 5. számában eléggé érintve vannak. 17 Ez annyira egyszerű és világos, hogy a kérdés szétágazó volta mellett erre a centralis alapigazságra szinte nem figyeltek a kérdéssel foglalkozók. Ezt bővebben magyarázni én se tartom szükségesnek, mert a peres felek alanyi jogosultsága esetén az anyagi jog mindenkinek „kéznél fekszik." A német kommentárok is ezt igy fejezik ki: Das gleiche muss aber auch zugunsten des Klágers in seiner Eigenschaft als Widerbeklagten zelten, wenn Klage und Widerklage auf Scheidung aus einern der in den §§ 1565—1568 bestimmten Gründe erhoben, die Widerklage begrundet, die Klage aber . . . abzuweisen ist. (Staudingev. IV/I. 697. 1.) 18 Ha nyelvészeti szempontból grammatikai magyarázattal akarnánk a viszontkereset és viszontvétkességi kérelem kapcsolatát az is hangsúlyozásával megérthetővé tenni, akkor a nyelvészeti munkákra és ezek keretében: a magyar szórendre utalnánk, de a perjogi helyzet szabatos ismeretének hangsúlyozása mellett. Ekkor a magyar nyelvérzék megsúgja, hogy mit is kell ez alatt érteni: „Viszontkereset nélkül is kérheti az alperes, hogy stb. (85. IH.).