Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2. szám - Birtokvédelem a közkereseti társaságon belül

46 üzletében a tényleges hatalmat más mérvében gyakorolja, tehát magja a társaság. Birtokvédelmet is tehát maga a társaság, merni pedig a tag élvez. Hogy a mi jogunk magának a társaságnak vagyonjogi jogalanviságát elismeri, kitűnik abból, hogy telekkönyvi jogunk szerint telekkönyvi jogosultként (tulajdonos, jelzálog-hitelező, szolgalom jogosult) magát a társaságot jegyezzük be, tekintet _ nélkül a tagjaiban időközben netán beálló változásokra, mem pedig magukat a tagokat. A valóságos vagyonközösséget (tulajdonközösséged a telekkönyv, mint a társak osztatlan közös jogát tünteti fel, és minden egyes hányadrész átruházása bejegyzés tárgyai, Az eddig kifejtett okokból a zárlatkérdésekben is az a kúriai határozat áll helyes elvi alapon, amely a zárlati kérelemnek mem látja helyét és pedig azért, mert a Vht. 237. §-a értelmében a^ zárlat előfeltétele, hogy a követelés tárgyát „bizonyos r meghatározott dolog vagy jog" képezze, ellentétben a puszta pénzösszegre irányuló követeléssel. Már pedig láttuk, hogy a közkereseti társaság tagjának a társaság vagyonához tartozó meghatározott dolgok Vágy jogok vagy azok hányadrészének kiszolgáltatására ninos követelési joga. hanem csak pénzösszeg fizetésére. Pénzkövetelések biztosítására pedig nem a zárlat, hamem a biztosítási végrehajtás szolgál, ha annak törvényes előfeltételei fennforognak. Schuster Rudolf őméltósága bírálatát nemesak a tételes jogra alapítja, hanem a lex fereimda szempontjaira is, amikor arra utal, hogy a megbírált Ítélet jogi álláspontja az erőszakos jogtalan eljárást honorálja és az eltávolítottnak gazdasági exiszteneiáját veszélyezteti azzal, hogy osak petitorius keresetet ad meki. Ez a megfontolás azonban szerény véleményem # szerint, semmi esetre sem vezethet oda, hoigy birtokvédelmet adjon valakinek, akiről nyilvánvaló, hogy nem birtokos. Ha keresni kell is valamilyen 1 emediumot, ez mem történhetik a jogintézmények alapjainak megingatásával ós elhomályositásával. A mi törvényihozásunk tényleg gondoskodott is arról a jogos érdekről, amely a kereskedelmi társaságok keretein belül, de más perenkivüli ügyekbem is védelemre szorulhat anélkül, hogy a birtokvédelmiét terjesztette volna ki az intézmény alapgondolatán kivüll eső területre és pedig olykép. hogy az idegen eljárási jogokból ismeretes „vorláufige Verfügung" mintájára az ideiglenes intézkedés jogát adja meg a bírónak. E .tekintetben „a kereskedelmi és váltóügyekben követendő mem peres eljárás szabályozása tárgyában" az 1912 : LIV. t.-c. 104. §-bau adott törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 68300/1914. I. M. rendelet 17. §-a kimondja azt, hogy „a borosáig a nem -peres eljárásban, a per megindítása esetében is, ideiglenesen intézkedhetik, ha intézkedése fenyegető és pótolhatatlan kár elhárítása végett múlhatatlanul szükséges". Ezen rendelkezés az ideiglenes intézkedés előfeltételeit olyan tágan szabja meg ós intézkedése mibenlétének megállapítását olyan szabadsággal bízza a bírói belátásra, hogy annak keretében minden jogos érdek és igy a közkereseti társaság üzletéből testi erő alkalmazásával kiűzött tag érdeke is megfelelő védelmet talál addig is, amíg a petitorius kereset a társak jogviszonyának végleges birói szabályozására vezet.