Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 7. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 11. [r.]
248 (excellence) ezen a téren, a cikkírónak hajdani mestere (my former instructor), nemkülönben kiváló átruházása44 (conveyanoer) néhai mr.Forteseue-Brikdale,aki szintén nyélbe ütött valamikor egy ilyen transakciót, aminőről ez a mostani jelen eset beszél. Itt van. mond a cikkíró, előttem a kivonatos másolata a vonatkozó okiratoknak, amelyeket a jelen esetben is követni kelletett volna. „Ez állott először is egy fennálló jelzálogos követelés engedményezéséből a régi hitelező részéről az uj hitelezőre és az ingatlan kapcsolatos átruházásából közöttük, utasítása szerint a visszaváltás méltányossága tulajdonosának, korlátoltan a visszaváltás olyatén jogától vagy méltányosságától a minőképen az épen fennálló volt" (It contains an assignement of the subsisting mortgage debt by the old mortgagees to the new mortgagees and the conveyanoe of the mortgage property between the sanie parties by the direction of the owner of the equity of redemption subject to such right or equity of redemption as should be still subsisting.)45 Visszaváltás joga vagy méltányossága : ez meg ne zavarja az olvasót. Equity alanyi értelemben, mint erről már szó volt:40 ez nem egyéb mint jogosultság. Ez tehát pleonazmus.47 „Azután jön egy ujabb kötelezés a visszaváltás méltányosságának a megvevője részéről, amellyel igéri a régi tartozás és az uj előleg együttes tőkéjének a fizetését, ugyancsak egy ujabb ezen tőkenövekvéshez alkalmazott szabályozása a visszaváltási jognak. Emlékszem, folytatja, hogy a mester átolvasás végett a kezembe adott egy esetet, amelyet a Toulmin v. Steere esetéül kell felismernem ós kijelenté, hogy ez az eset inditotta őt ennek a különös formulának az alkatmazására" (Then there is a fresh covenant by the purchaser of the equity of redemption for payment of a síim of money which was made up of the old debt and a fresh advance, and a new proviso for redemption adapted to meet tliis increase in the sum secured. I remember, that he gave me a case to read, which I identify as Toulmin v. Steere, and told me that that case íurnished his reason for adopting the particular forun).48 Az epilógust berekeszti a hivatkozás amaz emiitett örökül hagyott intelmére a nagy átruházásznak (Wolstenholme-naK). Ama decisió, mint állandó réme az „átruházászatnak". Ebből látható, hogy az a bizonyos ominózus decisió (1817.), ha szintén annyi időn keresztül nem alkalmazták is tényleg a felmerülő peres ügyekben a biróságok; viszont nem szűnt meg 44 Lásd M. J. Szemle 1923. évf. 228. old. 1. bek 45 L. Qu. Eev. 1912. 358. old. 48 Lásd fentebb 1926. évi'. 242. old. 2. bek. 47 Lásd Werbőczy és az angol jog XI. Fej. 16 a) a). 48 Law Qu. Rev. 1912. évf. 353., 354. old.