Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. Irta Angyal Pál

242 19. Ignotus s/erint ouflas: „Telekkönyv alatt értiü t az egy közs'íff határában levő ingatlanoknak és azok dologi jogainak feljegyzését tartalmazó nyilvánkönyvet." Minden magánjogi könyv kb. igy definiálja a telekkönyvet. 20. Kifogásolt mondat (ismét kiszakitásokkal!): „A nyilvánossági elv abból áll ...... hogy a telekkönyvbe bejegyzettnek csak azt lehet tekinteni, amit világosan abba bejegyeztek." Hol itt a botlás! De nem olvasta végig a kritikus a 191. old. 2. bekezdését, melyben a nyilvánossági elv teljes részletességgel van tárgyalva. 21. A kritika tévesen állitja be a felfolyamodási határidőnek 8 napi megjelölését, ugyanis a 195. oldalon a le és hozzájegyzés kérdésében hozott végzés elleni felfolyamodás 8 nap. Ignotus felhivja a Tkv. Rts. 143. §-át, amelyben más természetű végzéseknél a felfolyamodási idő 15 és 30 nap- A nyolc nap mellett ezt a szakaszt idézni nyilván megtévesztés. 22. Ignotus nem hallott még a szemlei leletről. Sajnos nem önálló kreáció. (L. Szladits osztrák jogi előadásait;). Nincs tévesen összefogva a könyvben a Tkvi. Rts. 161. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdése, az tudatosan történt igy, mert ez fejezi ki a vonatkozó rész helyes értelmét. 24. A törvényes zálogjogról a könyv 225. és 353. oldalain van szó. 26. Ignotus szerint hiba: „hogy a szerzői jog végrehajtás tárgya nem lehet. De erre a „hibára,, maga a kritikus megadja a választ s idézi az 1921 :LIV. t.-c- 4. §-át, mely ugyanezt mondja ki. 27. Kifogásolja, hogy az ipari jogok (szabadalom, védjegy) valamely dologra vonatkoznak. Többet nem mond, de szeretném tudni véleményét bővebben e kérdésben, mert tudtommal szabadalmat még ezideig eszmére nem adtak, eddig csak valamilyen dolgot lehetett szabadalmazttni. 28. A kötelem származhat vétlenségből. Hogy zavarba ejtse az olvasót, azt mondja Ignotus: „Az autó üzemben tartója nem azért felel, mert vétlen, hanem azért terheli objektiv (vétlen) felelősség-, mert veszélyes üzemet tart fenn." Az 1874:XVIII. t.-c. a. vétlen felelősségről szól. 29. Megtévesztőén állitja, hogy a mentalis reservatiot összetévesztem a simulatioval, ezt onnan meriti, mert a mentalis reservatio fejezetben, még pedig annak végén, teljesen uj bekezdésben, mint kellő akarat hiánya nélküli ügyletek között emlitvc van s simulatio és a szinlelt ügylet is. 30. Tiszta szőrszálhasogatás. Ignotus ugyanazt állapitja meg, mint az általa kifogásolt mondat. Kritikája a következőképen hangzik: „ . . • a felfüggesztő feltétel bekövetkeztével fog megtörténni. Nem tudja, hogy máris kész az ügylet, annak csupán jogi hatása függ a feltétel bekövetkeztéig." És ha a feltétel nem következik be akkor is „kész az ügylet?" 31. Csodálkozva kérdi Ignotus, hogy ketten egyszerre a hitelező és adós is késedelembe eshetnek. Megnyugtatom, hogy ilyen eset is előfordulhat. Ugyanitt kifogásolja: „A fizetés akkor szabályos, ha teljes összegre vonatkozik." Talán nem? 32. Ignotus szerint az elengedés és lemondás a műben egyértelmű. A könyv teljes vonatkozó szövege: „Megszűnik a kötelem, ha a hitelező az adós tartozását elengedte. Az elengedés tulajdonképen lemondás a követelés érvényesítéséről. E lemondás akkor következik be hatályosan, ha azt az adós elfogadta." E passzusból semmi helytelenség ki nem olvasható. 33. A szerződést megerősitő kötelmek közül a könyv a kötbért tartja a legerősebbnek. Ignotus a foglalót. Igen nagy hibának állitja be azt! 34. Ignotus viccel: „A bánatpénzt a hitbérrel összekeveri: bánatpénzen felül semmi egyéb nem követelhető. Hogyan, ha bánatpénz követelhető?" Ignotus: „Téves a képviselet definieója." A könyv szerint: „Képviseletről akkor beszélünk, ha a szerződő fél az ügyletet nem a saját személyében, hanem más által kötteti meg." A kritika szövege: „A cselekvőkép-