Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A tömegtartozások és a külön tömegek egymáshoz való viszonya a csődben

232 Fiemniáradna még az a kérdés, hogy hát akkor adócsalási ügyiekben a II. Bn. 20. §. 2. bekezdésének utolsó mondata szerint az uj Bn. mely rendelkezéseit kell voltaképpen alkalmazni? Erre is megfelelek. Alkalmazható a 4. mely szerint vétség esetében főbüntetésként (megfelelően súlyos pénzbüntetés szabható ki; a II. Bn. 4. vagy a Btk. 92. alkalmazása esetén kiiszabandó főbüntetésre alkalmazni kell az 5. és 6. §-t, továbbá alkalmazni ikell halmazat esetlén a 7. §. 1. és 2. bekezdését ugy a fő-, mint a mellékpénzbüntetésre és alkalmazni kell a 8—13. szakaszokat. Így tehát azt látjuk, hogy adócsalási ügyekben csupán a II. Bn. 3. §-át s a mellékpénzbüntetésre vonatkozóan az 5. §-t nem lehet alkalmazni, egyebekben azonban annak szabályai adócsalási ügyekben is teljes mértékben érvényesülni fognak. Mint fentebb rámutattam, állásifoglalásom a II. Bn. 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt imiperativ kijelentéssel szemben ós szemben az általam igen tisztelt és végtelenül nagyrabecsült, a törvény magyarázatára elsősorban hivatott dr. Horvátth Dániel igazságügyminiszteri tanácsos ur magyarázatával — talán merész. Mentségemül szolgáljon azonban, hogy soraim megírásánál az alapos megfontolás után leszürődiöftt tiszta meggyőződés és az a g,omdolat vezetett, hogy az általam felvetett eszmékkel, az esetleg cikkemmel másokból kiváltandó, az enyémnél meggyőzőibb erejű ellenargumentumok nyilvánosságra kerültével sikerül hozájárulmi a hivatkozóit törvényhely körül támadt homály tisztázásához. A tömegtartozások és a külön tömegek egymáshoz való viszonya a csődben. Irta: Dr. Kiss Dezső, kir. törvényszéki joggyakornok. Állandó és élénken vitatott témája azoknak, akiket hivatásuk vagy sorsuk a csődtörvény magyarázatára késztet, hogy vájjon a külön tömegek a csődben tartoznak-e hozzájárulni a tömegtartózások és tömegköltségek kielégítéséhez? Természetes, hogy azok is, akik azt vitatják, hogy a külön tömeg a külön kielégitésre jogosult hitelezőé, elismerik azt, hogy a törvény által megállapított mértékig a külön tömegek is felelnek a tömeg hitelezőinek, azonban ezen mértéket igen szük határok közé kívánják szoritani. Ezen témáho'z kivánók hozzászólani és reámutatni arra, hogy véleményem szerint melyik az adott viszonyok között a helyes álláspont. Mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy milyen intézkedéseket tartalmaz idevonatkozóan a csődtörvény és milyen álláspontot foglal el a régebbi birói gyakorlat? A Cs. T. VII. fejezete (51—58. §-ig) tárgyalja a kérdést, ..Külön kielégitésre jogositott hitelezők" cimmel és ilyen külön kielégitésre jogosított hitelezőnek nevezi a vb. tulajdonos társait, akik a vb.-tal valamelyes közösségben voltak, legyen az akár egy köztörvényi tulajdonközösség, akár egy, a K. T.-ben meghatározott közkereseti vagy betéti társaság, akár egy alkalmi egyesülés is. Az ilyen közösségben lévőknek jogot ad a törvény ahhoz, hogy követeljék a közadós vagyonilletöségénieik elkülönitését ós ez;en e'különitett tömegből őket a fenti viszonyból eredő és a köz-