Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A felülvizsgálattal élő fél csatlakozási joga

209 A felülvizsgálattal élő fél csatlakozási joga. Irta: dr. Vincenti Gmztúv. A Kúria polgári jogegységi tanácsa június 9-iki ülésében azt. a kérdést fogja eldönteni, hogy az a fél, aki a fellebbezési bíróság Ítéletének valamely része ellen a törvényes határidőn belül felülvizsgálati kérelemmel élt, elveszti-e ennek következtében azt a jogát, hogy az itélét más részének megtámadása végett ellenfelének felülvizsgálati kérelméhez csatlakozhassák. A kérdésnek a jogegységi tanács elé terjesztését a Kúria, gyakorlatában felmerült kontroverzia tette szükségessé. Mig ugyanis a P. VII. 3631/1923.1 és P. III. 140/1924.2 számú határozat szerint ilyen esetben csatlakozásnak nincs helye, addig a P. IV. 6756/1923.3 és a P. VII. 4272/1927. számú határozat az ellenkező álláspontot foglalja el, a P. V. 7762/1926.4 számú ítélet pedig csak abban az esetben mondja figyelmen kivül hagyandónak a csatlakozási kérelmet, ha az azt előterjesztő fél a fellebbezési bíróság ítéletét már előzően egész terjedelmében támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, minthogy ilyenkor már nincs mit csatlakozással megtámadnia. A Pp. 531. §-a, amely a felülvizsgálati kérelemhez való csatlakozási jogról rendelkezik, ezt a jogot a felülvizsgálati kérelemmel élő fél ellenfelének adja meg. Más korlátot ez a törvényszakasz nem szab. Abból pedig, hogy az ellenfél csatlakozási jogáról szól, semmiképen sem következik, hogy ez a jog meg ne illethetné azt, aki maga is élt a törvényes határidőben — és egyébként is érvényesen — felülvizsgálati kérelemmel; csakhogy a csatlakozás joga nem erre a saját, hanem a másik fél felülvizsgálati kérelmére való tekintettel illeti meg őt, a csatlakozás maga is a másik fél felülvizsgálati kérelméhez történik. Ez magyarázza meg* hogy miért jelöli meg a csatlakozásra jogosultat a törvény csak mint a felülvizsgálati kérelemmel élő fél ellenfelét: mert a csatlakozás joga szempontjából ez a minősége a lényeges, az elengedhetetlen; mig az, hogy ő maga élt-e önállóan is felülvizsgálati kérelemmel, a Pp. 531. §-ának nézőszögéből közömbös is; azért ennek az eshetőségnek a törvény szövegéből való megemlítésére nem is volt szükség. A P. VII. 3631/1923. számú kúriai Ítéletnek az a kijelentése tehát, hogy: „a Pp. 531. §-ának rendelkezéséből folyóan az ellenfél felülvizsgálati kérelméhez csak az a fél csatlakozhatik, aki a maga részéről felülvizsgálati kérelemmel nem. élt", a Pp. 531. §-ának szövegén nem alapszik és a törvény előkészítő munkálataiban sincsen semmi olyan adat, ami ezt az értelmezést támogatná. Hogy a Pp. 531. §-ába ilyen korlátozást belemagyarázni nem lehet, az még világosabbá lesz, ha figyelembe vesszük azt, hogy ez a szakasz elsősorban a válaszirat benyújtásának jogáról intézkedik ós csak ebben a keretben rendelkezik arról, hogy a válasziratban az ellenfél felülvizsgálati kérelméhez csatlakozni lehet, anélkül, hogy etekintetben külön megszorítást tenne. Ha tehát csak az 531. §-t nézzük, ennek a szempontjából a válaszirat benyújtására és a csatlakozásra jogosultak köre egybeesik, ezeknek szétválasztására ez a törvényszakasz alapot nem nyújt. Az pedig csak 1 Perjogi dtár IX. köt., 23. 1. 2 Perjogi dtár XI. köt., 51. 1. s Perjogi dtár IX. köt.. 77. 1. 4 Polg. Törvénykezési Jog Tára VIII. köt., 135. 1.