Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A felülvizsgálattal élő fél csatlakozási joga

210 nem lehet kétséges, hogy válaszirat benyújtására — amelynek célja rendszerint az ellenfél felülvizsgálati kérelmében foglalt támadásokkal szemben való védekezés és csak ritkábban a csatlakozás5 — a felülvizsgálati kérelemmel élő félnek az ellenfele minden esetben jogosult, akár élt ő maga is felülvizsgálati kérelemmel, akár nem! Hiszen lehetséges, hogy az ő felülvizsgálati kérelme az Ítéletnek egészen más rendelkezése ellen irányul ea igy megokolásában is egészen más kérdésekkel foglalkozik, mint az ellenfeléé, ugy. hogy emezzel szemben védelemként nem jöhet számba; ugyan mi indokolhatná ilyenkor, hogy az a fél, aki maga is élt felülvizsgálati kérelemmel, az ellenfele támadásával szemben való védekezéstől eltiltassék? A P. VII. 3631/1923. számú kúriai Ítélet azonban a maga álláspontját nemcsak a Pp. 531., hanem annak 533. §-ára is épiti, kimondván, hogy „a felülvizsgálati kérelemmel élő félnek csatlakozási kérelme valójában a saját felülvizsgálati kérelmének kiegészítését, kiterjesztését, illetőleg a felülvizsgálati kérelemnek felemelését foglalja magában, ezt pedig a Pp. 533. <§>-a... kifejezetten kizárja". Ugy vélem, maga a kúriai itólet erre a második indokra helyezett nagyobb súlyt, amely első tekintetre valóban tetszetős is. A törvény valódi értelmének azonban ez sem felel meg. Ennek felderítéséhez ugy jutunk el. ha a szóban levő rendelkezésnek a törvény rendszerében való elhelyezését is figyelembe vesszük és ebből a szükséges következtetéseket levonjuk. A Pp. negyedik cimének a felülvizsgálatról szóló II. fejezetében az egyes törvényszakaszok egymásutánja és csoportosítása felismerhetően bizonyos tartalmi összefüggésekhez igazodik, ami azután az egész fejezetnek a tagozódásában is visszatükröződik. Az 520—526. §-ok a felülvizsgálat feltételeit, az 527—531. §-ok az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakát, az 532—544. §-ok a felülvizsgálati tárgyalást és a felülvizsgálati bíróságnak a tárgyaláson hozható határozatait tárgyalják, végül az 545— 547. §-ok egy pár vegyes intézkedést tartalmaznak. Eszerint az 533. §., amelyre a fentebb idézett kúriai határozat indokolása hivatkozik, a felülvizsaálati tárgyalást szabályozó rendelkezések között foglal helyet. A sorrendben közvetlenül előtte levő 532. §. megmondja, hogy a tárgyalás az előadó előterjesztésével veszi kezdetét és hogy ezután a felek szóval indokolhatják kérelmeiket. Ehhez kapcsolódik tehát az 533. §. rendelkezése, amely ekképpen szól: „Az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmeket som megváltoztatni, sem pedig a kérelem tárgyát feljebb emelni nem lehet." Ebből az összefüggésből nyilvánvaló, hogy a most idézett rendelkezés a felülvizsgálati tárgyalásra vonatkozik és azt csakis efrre kell alkalmazni. Helyes értelme tehát az, hogy a felek a felülvizsgálati tárgyaláson szóval nem változtathatják meg az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmeket és nem emelhetik feljebb a kérelem tárgyát.6 Ellenben nem foglal magában korlátozó rendelkezést sem abban a tekintetben, hogy mely iratnak vagy iratoknak a tartalmát kell irányadóul tekinteni egyik vagy másik félre nézve, sem pedig abban az értelemben, hogy az iratokban előterjesztett felülvizsaálati és csatlakozási kérelmek közül ugyanaz a fél csak a felülvizsgálati, vagy csak a 5 U. igy Kovács M. A Pp. magyarázata, 697. 1., Magyary szerint (Magyar polgári perjog II. kiad. 570. 1.) ugyan „a válaszirat rendeltetése az, hogy abban az ellenfél csatlakozásiát jelentse be" — ámde a gyakorlatban jóval sürübb a csatlakozás nélküli válaszirat. 6 U. igy Magyary i. m. 571. 1.