Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 6. szám - A nemzetközi döntőbíróságok és bíróságok határozatainak kötelező ereje illetékességük kérdésében, különös tekintettel az erdélyi földbirtokreform végrehajtása tárgyában felmerült magyar-román vitás esetre
206 utalni a versailles-i szerződés 45. s köv. (Saarmedence), 100. s köv. (Danzig) cikkeire. A Szövetségnek egyszer mar megállapított kötelességei azonban a később belépő tagokat is kötelezik. Strupp hibája tehát abban áll, hogy összezavarja az alapitószcrződéseket az egyéb szerződésekkel, ahelyett, hogy belátná, hogy ezek bár igen, de nem amazok is „res intet alios actae" a Népszövetség számára. Nem foroghat femn tehát kétség az iránt, hogy a 239. cikk a Népszövetség Tanácsára kötelességet ró. VII. A 239. cikk szigorúan alaki. Annak értelmében a Tanácsnak feltétlen kötelessége, hogy a 239. cikkben foglalt előfeltételek fennforgása esetén a _ dontőbirák megválasztását folyamatba tegye. Ennélfogva nincs jogositva arra, hogy ennek a választásnak a foganatosítását más előfeltételektől tegye függővé, mint amelyek a 239. cikkben meg vannak nevezve. Ez, a szövegtől eltekintve, abból is következik, hogy abban az esetben, amikor a Feleknek az elnök személye iránti megegyezése hiányában a Népszövetség az elnökkel egyidejűleg a két pótbirót is kinevezte, egyáltalában nem is kerül abba a helyzetbe, hogy az egyik döntőbiró kiválása esetén beavatkozzék. Ha ugyanis az egyik peres fél részéről _ megnevezett döntőbiró később kiválik és egyhavi határidő alatt uj döntőbíróval nem pótoltiatlik, akikor a máisiilk állaannaik van joga arra, hogy a két pótbiró egyikét a kivált döntőbiró helyébe a Népszövetség minden ujabb közreműködése nélkül kiválassza. VIII. Azonban még abban az esetben is, ha a 239. cikk nem volna, a Tanácsnak mégis kötelessége lenne, a vegyes döntőbiróság eljárásának továbbvezetése felől gondoskodni. 24 A Tanácsnak ez a kötelessége a Népszövetségi Szabályzat 13. cikk, utolsó bekezdéséből következik, amely igy rendekezik: „Faute d'exécution de la sentence, le Conseil propose les mesures qui doivent en assurer l'effet". Mert ilyen „faute d'exécution" nem csupán akkor forog fennr amikor a határozat érdemben nem hajtatik végre, hanem akkor is,, amikor az illetékesség kérdésében való döntésnek a végrehajtását hiusitják meg. Ezt már Gore megbizott is felismerte az I. alatt emiitett Betsey eisietíbiem. A határozat vonatkozó része igy hangzik: „Ne pas noimimier des commiissaiires c'eűt été violer le traitié. En serait-il autrement si les commissaires refusaient d'assister aux réunions et rendaient aussi toute décision impossible dans les cas autres que ceux oú, pas leurs concours, il sanctionneraient l'avis de la majorité? Leur présence est aussi nécessaire á l'éxécution... que leur nomination". Arra a kérdésre tehát, hogy vájjon van-e joguk az illetékességi kérdésben leszavazott biráknak az érdemi eljárástól magukat távoltartani, igy felel: „Si mon opinion est exaotie que la Commiissioin a le droiit de se déclareir compéteaite, il ->4 V. ö. E. Kaufmann: Zeitschrift für Ostrecht. I. 1927. 1253. 1.