Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 6. szám - A nemzetközi döntőbíróságok és bíróságok határozatainak kötelező ereje illetékességük kérdésében, különös tekintettel az erdélyi földbirtokreform végrehajtása tárgyában felmerült magyar-román vitás esetre
205 IJn Tribunal arbitral mixte sei-a composé de trois membres. Cnacun des Gouvernements intéressés désignera un de ses membres. Le Président sera choisi á la suite d'un accord entre les deux gouverinents... Au cas oú cet accord ne pourrait intervenir, le Président du Tribunal et deux autres personnes... seront choisies par la Société des Nations et, jusqu'au moment oü il sera constitué, par M. G. Ador, s'il y consent... Si un Gouvernement ne pourvoit pas... á la désignation ci-dessus prévue d'un membre du Tribunal, en cas de vacance, ce membre sera choisi par le Gouvernement adverse parmi les deux personnes mentionnées ci-dessus..." És a 239. cikkhez fűzött Függeléknek 1. §-a azt rendeli: „En cas de décés ou de démission d'un membre du Tribunal, ou si un membre du Tribunal se trouve, pour une raison quelconque, dans l'impossibilité de remplir ses fonctions, la procédune, qui a été suivi pour sia nomiimaition, si3ra employée pour pourvoir á son remplacement". Mindenek ellenére a Nemzetek Szövetségének Tanácsa mindeddig nem tette folyamatba a fenti rendelkezésekben előirt kinevezési eljárást. VI. A Tanácsnak a döntőbiró kinevezése iránti kötelességével szemben ugyan Strupp K. felhozza, hogy a 239. cikk jogot ad ugyan a Tanácsnak arra, hogy az emiitett módon járjon el, anélkül azonban, hogy ezt kötelességévé tenné, mert a 239. cikk a Népszövetség számára „res inter altos acta". „Pour la Société des Natioins, sujet du droit, un traitó en viguaur entre d'auttres partlies, en l'espéce le Traité de Trianon est... une res inter alios acta. II dépend toujours de la libre volonté de la Société des Nations . . . si elle veut accepter cetté off re... de nommer des arbitres ... ou si elle veut la décliner . . "23 Ezt az ellenvetést azonban igen könnyű megcáfolni. Mindenekelőtt maga a 239. cikk nagyon szabatosan különböztet a döntőbiráknak a Tanács által és M. G. Ador által való kinevezése között. Mig ugyanis a Tanácsot a kinevezéssel egyenesen megbízza, addig a második esetben hozzáfűzi: „s'il y consent". Ez a világos különböztetés teljesen észszerű. Mert M. G. Ador számára a trianoni szerződés minden bizonnyal „res inter alios acta", amely ilyenformán semmiféle kötelességet rá nem róhat. A Népszövetség számára ellenben ez a szerződés, mint a versailles-i, st.-germain-i és neully-i szerződések, semmiképen sem „res inter alios acta" — mint Strupp véli — mert hiszen épen csak ezekkel a szerződésekkel alapították meg a Népszövetséget. De ha ezek a szerződések kompetensek voltak arra, hogy a Népszövetséget összes jogaival együtt felállitsák, akkor arra is képesek voltak, hogy kötelességeket rójanak arra; amikor is természetesen közömbös az, hogy ezek a kötelességek ezeknek a szerződéseknek melyik fejezetében vannak felsorolva. Tényleg a békeszerződéseknek nem csupán I. és XIII. fejezeteiben, hanem egyéb részeiben is találkozunk a Népszövetség kötelességeivel. Elég 23 Le litige roumano-hongirois concernant les Optants hongrois en territoire roumain, p. 12. s köv. 1. Paris, 1927.
