Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez

194 seu megvett, másnapig ott hagyott és másnap lefoglalt dolog nem igényelhető. 10. Az albérlő adótartozása fejében lefoglalják a főbérlő bútorát és az albérlő barátjának előző napon ott felejtett ezüst sétabotját. A főbérlő igényelhet, (mert az albérlő szobája nem tekintetik az ő lakásának), de a barát nem igényelheti ezüstbotját. 11. A tulajdonjog fenntartásával eladott s a hátralékosnál lefoglalt ingó nem igényelhető. 12. A feleség, mint a hátralékos helyett általában fizetésre kötelezeti nem igényelhet, habár esetleg az adott esetben a közadóhátralék még a házasságkötés előtt keletkezett volna. A ténylegesen vagy jogilag ktilönváltan élő feleség nem léphet fel sikeresen igénykeresettel, ha a hátralék (jövedelemadó) még abból az időből való, amikor még a férje helyett fizetésre kötelezett volt. Egyetemleges adóstársak (egy adóalanyt alkotó több személy, házastárs, közös birtokos) nem igényelhet (41. lap). IV. cim: A zárfeloldás iránti kérelmet az igényhirdetmény kifüggesztésétől 15 nap alatt a foglalást elrendelő hivatalnál kell beadni. E felett a pénzügyigazgatóság dönt. A fel nem oldott ingók iránt a határozat kézbesítésétől 15 nap alatt a járásbíróságnál keresetet lehet inditani. Különben az árverés foganatosítható. Megjegyzendő, hogy a birói gyakorlat a pénzügyigazgatóság előtti eljárás hiányát nem tekinti a PP. 180. §. 2. pontja alá eső pergátló körülménynek és az igénylés kizárt eseteiben nem visszautasítja, hanem érdemben birálja el a keresetet. ür. A. M. Dr. Túry Sándor Kőinél egyetemi tanár: A biztosítási szerződés szabályozásának alapvető szempontjai az ujabb külföldi törvényalkotásokban. Szegedi Tudományos Könyvtár IV. kötet (Szeged, 1928. 71. L). Szerzőnek a mű közreadásával szem előtt tartott célja — a külföldi joganyagnak a készülő magyar biztositási törvény javaslatával foglalkozni kivánók előtt való feltárása — rendkivül dicséretes. A Szerző müvéből azonban egyszerű ismertetésnél jóval többet kapunk: a biztositási szerződési jog kodifikálásának elméleti vezérgondolatait is megismerjük. Szerző kimutatja, hogy a külföldi törvényalkotások súlypontja nem a diszpozitiv, hanem a kényszeritő szabályokban van. A kényszeritő szabályok körét nagyrészt az egyes államok speciális gazdasági helyzete vonja meg és az ily szabályok körét ott, ahol az állami felügyelet már megvan, az ettől az intézménytől nyújtott védelem szűkebben engedi megvonni. Az a kérdés, amelynek tekintetében kényszeritő jogszabályok alkotása leginkább helyénvaló: a jogvesztés kikötése. A jogvesztés kikötése mind a díjfizetés elmulasztása esetére, mind pedig a félnek primőr szerződési kötelezettségtől elvileg eltérő közlési és egyéb biztositásjogi kötelességeinek (Obliegenheit!) elmulasztása esetére nagyon is indokolt ugyan, de az ily kikötés ridegségén enyhiteni kell. Kimutatja a Szerző, hogy a méltányos kiegyenlítés gondolata bizonyos vonatkozásokban már utat tört magának és bár nem hallgatja el a bizonytalan kimenetelű perek nagy számától való félelemben rejlő erős ellenérvet, e gondolat továbbépítésében látja a jövő feladatát, amelynek megkönnyítését az általános biztositási feltételektől várja. Még néhány külföldi kényszeritő szabály ismertetése után Szerző a német törvény nagyfokú tökéletességének elismerésével fejezi be művét. Teljes mértékben meggyőző az az okfejtés, amellyel Szerző a biztositási szerződési jog jövő fejlődésének irányát a jogvesztés kikötésének hatását enyhítő méltányos korrekcióban látja. De nemcsak a perektől való félelem szolgálhat itt ellenargumentumul, hanem még sokkal inkább az, hogy a mindennapi életnek jóformán minden jelenségét mathematikai formulák köntöséibe öltöztető biztosítás intézménye körében merőben idegenszerű az egyenletnek kiszámithatatlan második ismeretlenje — a méltányosság, a birói mérlegeléstől függő összegű biztositási összeg. Meggyőzően van kifejtve Szerzőnek az az álláspontja is, hogy a korrekció gondolatának kiépítése tekintetében az általános biztositási feltételekre vár fontos feladat, ha azonban ezekre tekintve a Szerzőtől kijelölt útvonalon egy lépéssel tovább akarok haladni, súlyos dilemma előtt