Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez

192 kántora és a rabbiszeminárium tanára nem az, mert nem a hitközség szolgálatában állanak. A III. fejezet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a hitközségi alkalmazottak köz- vagy magánalkalmazottak-e? A válasz: Az alkalmazottak egy része bizonyos vonatkozásban (a rabbi, mini anyakönyvvezető, tanitók, tanárok) közalkalmazotti jelleggel bir; másik részük szolgálatában bizonyos nyilvánjogi jelleg feltalálható anélkül, hogy ez szorosan véve közalkalmazotti jelleget kölcsönözne (a rabbi, mint nem állami anyakönyvvezető, hitoktató); végül a többi alkalmazott, valamint az elsoroltak is a nem emiitett vonatkozásokban a magánalkalmazottak külön csoportját tevő „hitfelekezeti alkalmazottak". A IV. fejezet a szolgálati viszony keletkezését taglalja. Ez általában szerződésen alapszik. Némely esetekben azonban az állami hatóság jóváhagyása vagy tudomásul vétele is szükséges. A rabbit az összes választóképes hitközségi tagok kétharmad szótöbbséggel választják. De a választás után vele szerződést kötnek. Az V. fejezet a szolgálati viszony tartalmát tárgyalja. A VI. fejezet szól a szolgálati viszony megszűnéséről és a nyugdíjjogosultságról. A megszűnés esetei: a) A meghatározott időtartam lejárta; b) A rögtöni hatállyal való felmondás (fegyelmi szabályzat hiányában az általános magánjogi szabályok, per analógiám az 1884 : XVII. t.-c. 94. §-a értelmében; fegyelmi szabályzat létében az ebben megállapított fegyelmi vétségek miatt); az élethossziglan alkalmazott is elbocsájtható rögtöni hatállyal súlyos kötelességellenes magatartás miatt; c) Felmondás; d) Elhalálozás; e) Önkéntes eltávozás és nyugdijba vonulás. Nyugdijszabályzat hiányában sem az alkalmazottnak, sem özvegyének, sem árváinak nyugdij nem jár. Kivéve az elemi iskolai tanitókat és általában a felekezeti iskolák tanerőit. A nyugdij átértékelésére az 1926 :XVI. t.-e. irányadó. A tanerők nyugdíjigényére nézve az 1924 : XXVIII. t.-c. és ,a 7001/1924. MER. irányadó, melyek értelmében a nyugdíjintézettel szemben támasztható igények tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt; de a határozat a közigazgatási biróság előtt megtámadható. Az iskolafenntartó és az alkalmazott közt a járulékátháritás kérdésében felmerülő vita felett a vármegyei, illetve a városi közigazgatási bizottság- határoz végérvényesen (95.000/1924. vkm. r. XI. fej. c. pont). A lakbérnyugdijat az 5600/1924. MER. szabályozza. A kivételeket nem tekintve különben a hitközségi alkalmazottak nyugdijperében a rendes bíróságok bírnak hatáskörrel. (De az erre vonatkozó jogforrás nincs megjelölve a műben.) A VII. fejezet szól a fegyelmi hatóságokról és a fegyelmi biróság Ítéletének a rendes bíróságnál való megtámadhatásáról. A VIII. fejezet foglalkozik a hitközségek és alkalmazottaik közötti viták eldöntésére hivatott hatóságokról. A kongresszusi hitközség és alkalmazottaik közötti vitás ügyek a községkerületi bírósághoz tartoznak. Kivételek: a) A hitközségi elemi iskolák tanszeméiyzete (közigazgatási bizottság, vkm. miniszter, közigazgatási biróság); b) Az anyakönyvvezető rabbi. (Nem vitás illetményeit közigazgatási uton hajtják be; az illetményvita eldöntése azonban a községkerületi biróság elé tartozik). c) A rabbik és hitközségek közti sommás visszahelyezés a rendes bíróságokhoz tartozik. (Kongresszusi statútum I. 53.) Az orthodox szervezeti szabályzat (26.195/1871. vkm. rendelet) ismer hitfelekezeti választott bíróságot. De ennek a hatásköre nem egyenlő a kongresszusi községkerületi biróság hatáskörével, mert a szabályzat szerint az orthodox hitfelekezeti választott biróság csak a hitközségek kebelében vagy között netán felmerülő hitközségi viszályok felett, dönt. A gyakorlatban az alkalmazotti perek közül többnyire csak az orthodox hitközségek ós rabbijaik közt felmerült vitás ügyek tekintetnek olyanoknak, amelyek „hitközségi viszály" jellegével birnak és az autonóm biróság hatáskörbe tartoznak. Ellenben a többi alkalmazott ilyen ügye nem bir ..hitközségi viszály" jellegével és ezért nem is tartozik az orthodox hitfelekezeti választott biróság elé, hanem a rendes biróság elé (a fentebb érintett és a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyeket kivéve). Azonban megjegyzendő, hogy