Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez

191 A földreform megtörtént részét megváltoztatni nem lehet, ezért minden igyekezet a még hátralevő pénzügyi kérdés megoldására fordítandó. Ezt a még teljes mértékben fennálló bajt ugy kell orvosolni, hogy az állam járadékban, a kisajátitást szenvedő birtokos pedig tőkében nyerjen kielégítést. Ennek keresztülvitelét szerző valamely pénzintézet bekapcsolásával véli elérhetni, még pedig oly módon, hogy ugy a váltságföldek, mint a megváltott földek egységesen és egészben egy pénzintézetnek adandók át a pénzügyi feladat lebonyolítása céljából, még pedig a „földhözjuttatás" kötelezettségével teljes szabad rendelkezésre. A pénzintézet részvénnyel fizessen, még pedig fix kamatozású (4%), de gyümölcsözésre elsőbbséggel biró részvényekkel. A váltságföldek ós a megváltott földek a részvénytársaságba apportként mennének bé részvények ellenében, mérlegszerűen pedig 90% menne az alaptőkére, 10% egy tartalékalapra. Az igy befolyó tőke fordítandó lenne a kártalanításra, amely összeg évi törlesztéssel lenne törlesztendő, a letörlesztett tőke arányában később a, részvények kisorsolandók stb. Ez ia pénzügyi terv minden egyes fázisát szerző külön megindokolja, rámutat pl. arra, hogy körülbelül egy millió holdról van szó, ami bő fedezetet nyújt, még ha értékének csak egyharmadát veszik számításba; foglalkozik a föld ára megállapításával, a pénzügyi lebonyolítás telekkvi oldalával, az elővásárlási joggal, amely elejtendő, vagy legalább ugy reformálandó, hogy ha az állam elővásárlási jogával nem él, a tulajdonos visszanyerje szabad rendelkezési jogát stb. Nem lehet a javaslatba hozott tervet, de még a gondolatmenetet sem teljesen megbeszélni, csak arra mutatok rá, hogy az egész javaslat mindenkire egy minden részleteiben átgondolt, gyakorlatilag megvalósítható terv benyomását kell, hogy tegye és ezért igen kívánatos, hogy azt minél többen — ezen igen szép és érdekes tanulmány elolvasása utján — megismerjék. Dr. Schuster. Dr. Kovács Marcel: A Polgári Perrendtartás Magyarázata. II. kiad. V. füzete megjelent. E kiváló munkának IV. füzetét gyorsan követte ez az V. füzet, amelyre az érdeklődőknek figyelmét különösen a következő szempontokból hívom fel. Ez a füzet a Pp. 238. §-ától a 370. §-áig terjedő anyag magyarázatát nyújtja, még pedig a régi, bevált módszerrel és alapossággal. Jelentékenyen bővült a magyarázata a következő szakaszoknak: 252. §. iratok megtekintése, 263. §. beismerés, 268. §. külföldi és helyi szabályok, 271. §. követelés mennyisgének megállapítása, 325. §. bizonyítás az ellenfél birtokában levő okirattal, 350. §. szakértők kinevezése, 363. §. szakértői bizonyítás ismétlése, 368. §. eskü alatti kihallgatás és valószínűsítés, de különösen a köztudomásról, bizonyítási teherről, bizonyítékok mérlegeléséről, törvényes vélelmekről és az okiratok alaki érvényességére vonatkozó különleges szabályokról szóló 267., 269., 270., 272., 319. §-ok, valamint a XII. fejezet bevezetésében a perenkivüli szakértői véleményre vonatkozó részek. Kiemelendő továbbá, hogy a törvénykezési illetékszabályokat szerző a 238—241., 243—245., 251., 252., 254., 278., 280., 361. foknál dolgozta fel. Megrendelhető szerzőnél (I., Csaba-utca 7/c). Egy füzet ára 8 P; Az első négy füzet vászonkötésben 36 P. Külön bekötési tábla 3 P. Az összeg felerésze előre vagy utánvéttel fizetendő. Dr. Schuster Rudolf. Az izraelita hitközségek alkalmazottainak szolgálati jogviszonyai. Jogi monográfia. Irta dr. Munkácsi Ernő ügyvéd, a Pesti Izraelita Hitközség ügyésze. Kiadta: a pesti izraelita hitközség. 100 oldal. Előszavában kiemeli a szerző, hogy a fennálló jogot de lege lata fejtegeti és művével első sorban gyakorlati célt kivan szolgálni. Az I. fejezetben a vonatkozó jogszabályok jelentőségére utal és a jogforrásokat sorolja fel. A II. fejezetben az alkalmazottak körét állapítja meg. A kritérium: személyes szolgálat ellenértékért a szolgálatok megismétlődésével. Ehez képest a hitközségi elnök és elöljárók nem alkalmazottak díjazás hiányában. A rabbi azonban hitközségi alkalmazott. Imaegyesület