Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]

159 bekövetkezett gazdasági krizis adott erős lökést,54 találunk annak a socralis gondolatnak a nyomára, amely mai jogunkban a pactuan anticlnreticuim tilalmában nyilatkozik meg. Az athéni városállamnak s-em volt mit kezdenie az olyian polgárokkal, akiknek sem fegyverük sem vagyonuk niem volt és ezért az adós tönkremenésének ellenszeréül a ipa*? fos lúazi esetében is szokásos volt a zállogul lekötött dolgot — bérleményként — ás adós birtokában 'hagyni, sőt a hypotheca esetében, amelynek tárgya tengert kölcsön esetén kivül rendszerint ingatlan volt, a hitelezőnek nem is volt joga a birtokra máir alapjában véve sem. A hitelező megvédésére a közbeeső idő alatt az (Szolgált, hogy a zálogról szóló okiratot nyilvános levéltárban helyezték el és vagy nyilvánkönyvben feljegyezték vagy pedig az elzálogosítást herold utján közhirró tették.'5 Athénben és az uralma alá tartozó szigeteken eredetileg magánokiratok elhelyezésére nyitva élló levéltár nem volt s ezért az említett módozatokat nem lehetett követni. Eszért az ingatlanok elzálogositásának felismerhetővé tételére az elzálogositást feltüntető oszlopot helyezitek el az ingatlanon vagy ily táblát falaztak be laz elzálogosított ingatlan homlokzatába. Az athéni mód nem volt tökéletes, mert a táblát el is lehetett távolitani.58 de meg kell jegyezni, hogy a hyootheca alapításának a tábla (&po?) alkalmazása nem is volt jogkeletkeztető eszköz, hanem alkalmazását külön ki kellett kötni. Á hypothecás hitelezőt a további elzálogositással szemben súlyos büntető sanctio is védte s amint Demosthenestől értesülünk, egy jó családból való atlhérnit ingatlanának ismételt elzálogosítása miatt halálra ís Ítéltek. A Kr. e. 3. századtól kezdve egyébként a Sp°s alkalmazása lassankint egészen megszűnik, aminek nyilván az a magyarázata, hogy a többi görög államok1 mintájérr ebben az időben már Athénben is lehetett olkirat közlevéltári elhelyezése utján biztosítani a hitelező védelmét.57 A formát tekintve a mai jelzálogjoghoz^ legközelebb álll az egyptomi partikuláris jogban kialakult ^ amely a hitelezőnek sem használati jogot isem birtokot nem adott, hanem a telekkönyvben ($ifi\'.od-/ixrl eyxTTjastov) feljegyzés utján biztosította a jogát. Világosan sociáliis okok teremtették meg Rómában is a zálogjog átadás nélküli formáját és pedig valószínűleg nem a görög hypotheca átvitele utján, hanem attól függetlenül.58 A második pun háborút követő gazdasági krizis idején tünt fel túlságosan szigorúnak és gazdasági szempontból is károsnak a pigmus, amelynek az lett volna a következménye, hogy a mezőgazdasági jószág haszonbérlője: a locaior, biztosítékul épen termelő eszközeit 34 Az adósságbehajtás ősi módja: az adós rabszolgaként eladása, amit követ a tartozásnak munkával törlesztése (xaTaxsí(isvov sTvai)mint kikötött s a rabszolgaként eladást elbárító mód; ez utóbbi a rabszolgaként okulás eltörlése után is gyakorlatban maradt. S időben ezután alakulnak ki a zálogjog különböző formai, illetőleg a zálogjoggal azonos célt szolgáló eszközök. A gazdasági krizis mutatta meg a rabszolgává válás lehetőségének az államra is káros következményeit. 55 Theoprastes ad hírt arról, hogy egyes provinciákban az ingatlanokra vonatkozó feljegyzések céljára nyilvánkönyv (ávaypa-ír;) szolgált. 56 Theophrastes a zsugorít azzal jellemzi, hogy mindennap elmegy megnézni, vájjon a neki zálogul lekötött ingatlanon ott van-e még a tábla. 57 Erről az első nyom Epikur végrendeletében van. (t kb. Kr. e. 270.) 58 Emellett szól, hogy a hypotheca kifejezés aránylag későn jelenik meg a római jogban az intézmény kifejlődése után. Ellenk. Güthe id. m. 17. 1.