Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Jogfejlődés a természetes (házasságon kívül született) gyermek jogi helyzetében

110 Összefoglalva cikkem lényegét: A biró a törvény szilárd talajára állva az anyagi igazság érvényesítésére törekszik. E munkájának a törvény és a jogérzet benső elemeit képezik. A lélek alaptermészeténél fogva szóhoz jut az igazság keresésében a biró egész lelkisége is, amelyet tehát igyekeznünk kell kimélyíteni és Diinél sokoldalúbbá tenni. Közelebbi vizsgálódás tárgyává tévén a külsőnek nevezett ideinek köziil a politikaiakat, oda konkludálok. hogy az intern jogszolgáltatás nem zárkózna tik el előlük teljesen; viszont az arbitrage eszméjének jogtörténeti adottságánál fogva a nemzetközi j oá szolgáltatásban volitikai elemeknek helyük nem lehet. Jogfejlődés a természetes (házasságon kivül született) gyermek jogi helyzetében.1 Irta: Dr. Boga Bálint, Mr. járásbiró, kir. kúriai tanácsjegyző. A jogintézmények a mindenkori társadalom: eszmei és anyagi fejlődésének törvényszerűsége alatt állanak; vagyis a bennük rejlő jogszabályok a társadalom megnyilvánulásának vetületeiként jelentkeznek. Az alacsonyabb fokú társadalomiban a jogviszonyok rendezettsége lazább^ erkölcsi tartalma az alacsonyabbrendüséget tükrözi vissza, mig a fejlődés magasabb fokán a jogszabályozás a kor erkölcsi és emberségesebb felfogásának szintjét fejezi ki. Jogintézményeink közül kevés jogszabályozás ért el a jogfejlődésben oly magas Ívelést, mint azoknak a jogi helyzete, akik az állam részéről nem szankcionált, de a társadalom erkölcsi érzületébe is ütköző viszonynak a gyümölcsei. A régi jogforrásaink (Werbőczy Hármaskönyve, 1840:VIII., Id. Törv. Szab.) a természetes gyermek tartásának jogkérdését nem szabályozzák; őket még' az anyjuk utáni öröklésből is intézményesen kizárják. Ezen merev negation üt rést az O. P. T. K., melynek 162. §-a kimondja, hogy: a házasságon kivüli születés a gyermeknek sem polgári becsületében, sémi előmenetelében rövidséget nem okozhat.2 Ezen jogi kinyilatkoztatást — a társadalom engedékenyebb erkölcsi felfogásának hatása alatt — ugy a magyar polgári törvénykezés, mint a törvényhozási hatalom a természetes gyermek jogviszonyait szabályozó normául fogadva el, a jogszolgáltatási gyakorlatában ezen jogtételt összes jogi és emberbaráti vonatkozásban uj jogszabályok kitermelésével emelte érvényre s ez által a természetes gyermek jogi helyzetét a törvényes gyermekekével megközelitőleg egyenrangúvá emelte. Az alanti áttekintésben a per- és anyagjogi fejlődésnek csak főbb irányaira mutatunk reá. I. 1. Az atyaság megállapítása iránti periben a perviteli jogfejlődés egyik fontos mozzanata az anya perjogi cselekvőképességére vonatkozó rendelkezés terén domborodik ki; amig ugyani-? a perbeli cselekvőképesség feltétele az általános jogszabály szerint 1 Ugy véljük, hogy a „természetes gyermek" megjelölés a társadalom enge szt el ék enye b b felfogásának inkább megfelel, mint a származás megbélyegzését még mindig magán viselő „házasságon kivül született" kifejezés. (L. Kolosváry Bálint: „Magyar magánjog tankönyve". II.) 2 A Polg. Törv. könyv Terv. (Első szöveg) 345. §-a és a törvényesi és „törvénytelen" gyermek jogviszonyát már a jogegyenlőség elve alapján azonositja.