Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Megjegyzések dr. Horvátth Dániel "Az angol büntető igazságszolgáltatásról" cimű könyvének birálatára

* 97 nek I. 'kötetéiben. 45—55. lapjain,, aanidüoi megállapítja, hogy imi az, angol, szokásjog (unwritten law, commori law) s mi az angol írott jog (act of parliament), a következő kijelentéseket teszi: x\z angol biró nem itélkezhetik saját egyéni véleménye alapján, banem esküjének megfelelően hazájának törvényei és szokásai alapján; nem az a hivatása, hogy uj jogot hirdessen vagy alkosson, hanem az, hogy fenntartsa az ősit (54. lapon). A birák az ősi jog szabályainak őrzői, letéteményesei és hirdetői, döntésük nem alkot uj jogot, csak megállapítja, felfedezi azt; the judgo is not to make the law but only to aseertain it (55. lap). Még ha a biró korábbi határozatban kimondottál ellentétos döntést hoz is, ebben sem alkot uj jogot, mert határozata nem azt fejezi ki, hogy az előbbi határozatban kifejezett jog rossz jog, hanem azt, hogy az előbbi határozatban kifejezett jog nem jog „it is declared not that such a senteiace was bad law, but it was not law" (55. 1.). A biró döntése a jogszabály szempontjából mindig declaratórius „declaratory of what the law is, and not of what it ought to be." A biró soha sem helyezkedhetik ellentétbe az irott törvény (act of parliament) parancsával. „No eustom pan prevail against an express act of parliament" (ugyanott). Ad 2. Egyáltalában káros egy tudományos munkának bírálásában szavakon nyargalászni, de Admeto urnák itt is nagy a tévedése; szerző tökéletesen helyesen használta a bizottság szót, de meg az angol nyelv ismerete szempontjából is téved a biráló ur, mert a „commission" szó mind megbízást, mind a megbízottak összességét, vagyis bizottságot is jelent (Yolland: Ang. Magy. Szótár 72. 1., Magyar, Angol 116. lap. Black's Dic tionary of law 227. lapon: a commission szó jelenti azt is: „a body of per sons to whom a commission is directed . . .-as a commission of assise." Ad 3, Szerző ur könnyen elviselheti azt a sorsot, amit Admeto ur vele együtt Gneist-nek is szánt. A biráló ur tévedése azonban itt is mérhetetlen és nemcsak nyelvi, hanem közjogi. Nem tudom felfogni, hogyan képzeli biráló ur a parlamentáris államforma ősi hazájában, Angliában az „administer justice"-ért a birákat kinevező Őfelsége előtt és a parlamentben a felelősséget, amikor ilyen kijelentést kockáztat me?, hogy Angliának nincs igazságügyminisztere. Nem az a helyes, hogy szórói-szóra fordítsunk, sőt ez az, ami feltétlenül helytelen, hanem a dolgok mélyét, lényegét kell néznünk. A szerző igen helyesen járt el megítélésem szerint, mikor magyar nyelven irt és zárjeíben rámutatva arra, hogy ennek a szervnek a neve az angol szóhasználatban „Home Secretary'S azt obben a vonatkozásban igazságügyminiszternek nevezte. Dr. Angyal Pál. Dr. György Ernő: Biztositékszerzés a kereskedelmi forgalomban. (Az országos hitelvédő egyjet kiadása, 1928.) Ez a 34 oldalra terjedő értekezés első sorban a gyakorlat számára készült. Rámutat arra, hogy a kereskedelmi forgalomban melyek azok a tényezők, amelyek a hitelező érdekeinek biztosítására szolgálhatnak. Ilyen biztositékként felsorolja szerző a zálogot, a tulajdonjog fentartását és a bizományi. A zálognál szerző — nagyon helyesen — csak az ingózálog kérdésével foglalkozik. Szerző ezután sorba megbeszéli a zálogjog biztosítéki természetéből folyó egyes eseteket, különösen a keresk. törv. 306. §-a, továbbá kényszeregyességi és csődeljárás esetében. Ismerteti a zálog alapítására vonatkozó szabályokat, kiemelvén, hogy a szabály az, miszerint a tárgy átadása lényeges; elfogadja — helyesen — a traditio brevi inanut is. Helyesen rámutat arra a nehézségre, ami különösen árukészlet, áruraktár elzálogosításánál felmerül épen az által, hogy a tényleges átadás folytán a kereskedő rendelkezése alól az elzálogosított tárgyak kivonatnak, ami a forgalomra természetesen bénitólag hat, ugy, hogy „a normális üzletmenet zavartalanságának akadályozása nélkül a kereskedő í'endszerint árukés^-