Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Egy-két gondolat az eljárási elévülésről kapcsolatban a m. kir. Kuria teljes ülésének 94. számu büntető döntvényében kimondott elvvel

93 A bíróság jogállása tekintetében l'ontos rendelkezéseket tartalmaz a Szövetségi Tanács, valamint a közgyűlés által elfogadott Szabályzat (Statut de la Cour Permanente de Justice International), amelynek 30. cikke az eljárási szabályok megállapítását a bíróságra bizta. A bíróság első ülésszakában, amely 1922 január 30—március 24-ig tartott, meg is állapította az Ügyrendet (Kéglement de la Cour), amely külön tárgyalja a peres eljárást és külön a véleményező eljárást. A Szabályzat rendelkezései közül igen jelentős a nemzeti birákról szóló 31. cikk. E cikkből következik, hogy a bíróság tagjai nincsenek kizárva azoknak az ügyeknek elintézéséből, amelyekben félként az az állam szerepel, melynek az illető bírósági tag állampolgára. Sőt ellenkezőleg, ha a bíróság előtt félként fellépő államok közt ekként egyenlőtlenség jönne létre, a szabályzat hivatkozott 31. cikke intézkedést tartalmaz a tekintetben, hogy a bíróság olyan ad hoc taggal egészíttessék ki, aki a bíróságban állandó taggal nem képviselt állam polgára. Ezt a rendelkezést a bíróság 18*27. szeptember 7-én tartott ülésében kiterjesztette a véleményező eljárásra is. Ha szemügyre vesszük a bíróság megalakulása óta eltelt hat év alatt kifejtett működését, látjuk, hogy tevékenységének súlypontja a véleményező eljárásTa esik. Különösen jelentős a hatodik és hetedik vélemény, amelyeket a bíróság a lengyel—német telepes kérdésben adott. Nem lehet eléggé ajánlani e bírósági vélemények indokolását, amelyek a kisebbségi jogvédelem jogászi felfogásának igazi kuitforrásai. Ezért nekünk egész tudásunkkal és lelkesedésünkkel kell sikra szállnunk, bogy a kisebbségi eljárásban az Állandó Nemzetközi Bíróság hatásköre intézményesen biztosittas-sék, mert ezideig a Tanács nem eléggé élt azzal a jogával, hogy a kisebbségi szerződések értelmében az ezen szerződéseket illető minden jogvita vagy ténykérdés nemzetközi jogi kérdés lévén, a bíróság elé terjesztendő. A bíróság f. hó 6-án rendkívüli ülésszakra jön össze újonnan megválasztott elnökének, az olasz Anzilottinak vezetése alatt. Minden alapunk megvan arra, hogy teljes bizalommal tekintsünk e magas nemzetközi bírói fórum jövőbeli működése elé. Utána Újlaki Géza dr. budapesti ügyvéd a választott bíráskodás nemzetközi jogáról tartott előadást és ennek során azzal foglalkozott, hogy mely esetben tekintendő valamely választott bírósági szerződés bel- vagy külföldinek és ha külföldi, melyik külföldi állam joga alá esik. A választott bírósági szerződés érvényessége kérdése elkülönül a választott bírósági ítélet honossága kérdésétől, amikor a választott bírósági szerződés honosságát adó állam más, mint az az állam, amelynek területén a választott bíróság ítélkezik s ezen más állam bíróságának kell a választott bírósági szerződés érvényességéről Jönteni, amikor a más állam bíróságának kell a választott bírósági szerződés alapján a választott biró vagy elnök kinevezése vagy kizárása tárgyában határozni és végül amikor a választott bírósági szerződésre hivatkozással a rendes bíróság előtt pergátló kifogás emeltetik. Előadó részletesen kifejtette, hogy a választott bírósági ítélet mely esetben tekintendő bel- vagy külföldinek és mely állam joga szerint birálandók el az ítélet alaki és egyéb kellékei, az érvénytelenítés okai és a végrehajthatóság feltételei. Mindezen kérdések igen érdekes elemzése után előadó javaslatokat tett arra nézve, hogy Magyarország mily állást foglaljon el ezen nemzetközi perjogi kérdésekkel és a népszövetségi 1923. évi genfi egyezménnyel szemben, melyhez eddig még nem járultunk hozzá. Előadó elemzi, hogy amennyiben valamely államban a külföldi v. bírósági ítélet vagy egyezség végre nem hajtható, ugy a végrehajthatóság mily szurrogátumokkal pótolható. A külföldi pernyertes fél a belföldi bíróságnál úgynevezett teljesítési pert indítson, a külföldi bíróságok gyakorlatának megfelelően, amelyben a kérelem az, hogy a compromissum, illetve Mncyar Jogi Szemle.