Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Egy-két gondolat az eljárási elévülésről kapcsolatban a m. kir. Kuria teljes ülésének 94. számu büntető döntvényében kimondott elvvel

94 a meghozott v. bírósági Ítéletnek magfelelően marasztaltassék az alperes az alapügy megvizsgálása nélkül. Egy imiásiik iszurrogátum pedig az előadó által ajánlott úgynevezett kettős Ítélet. Ez a módszer abban áll, hogy a v. bíróság azon állam területén is meghozza ítéletét — amennyiben a compromissum előre így rendelkezik —. amelynek területén a marasztalt alperes vagyona van. Azután felolvastatott a külföldön időző dr, Auer Púinak a kereskedelmi választott bíráskodás nemzetközi vonatkozásai körül támadt vitához való hozzászólása. Auer Pál szerint az a kérdés, vájjon valamely választott bíróság az ítélet végrehajtásának szempontjából belföldinek vagy külföldinek tekintendő-e, nem tehető függővé sem a választott birák állampolgárságától, sem pedig a megtartott tárgyalások helyétől. A választott bíróság tagjai gyakran különböző államok polgárai és a tárgyalási hely megválasztása igen gyakran véletleneken múlik és az eljárás során változik is. Egyedül az lehet irányadó, hogy melyik állam bírósága helyett dönti el a jogvitát a választott bíróság, vagyis melyik állam jurisdictiója alá tartozik az ügy. A hozzászólás azután röviden ismerteti az osztrák dr. Leitmaier által a Népszövetség számára készített egyezménytervezetet, melynek értelmében az azt aláiró államok kötelezik magukat, hogy a külföldi választott birói ítéleteket bizonyos előfeltételek fenforgása esetén rendes bíróságaik utján végrehajtják. A nemzetközi forgalom érdeke, hogy ehhez na, egyezményhez minél több állam és így Magyarország is csatlakozzék. A hozzászólás szerint az állam védheti polgárait a külföldi bíróságok ítéletei ellen azok végrehajtásának megtagadása által, ha ezt szükségesnek tartja, azon polgárait azonban, akik önként vetették magukat alá valamely külföldi választott bíróság illetékességének, fölösleges az ily választott bírósági ítélet végrehajtásának megtagadása által megvédeni. Az állam felségjoga, amelynek a bíráskodás kétségkívül fontos eleme, nem szenved csorbát, ha az állam egyezmény utján önként enged teret a választott bíráskodásnak, biztosítván a köz szempontjából szükséges ellenőrzést a végrehajtás elrendelése alkalmával. Magyarország és az utódállamok kereskedelmi forgalmának megélénkitése szempontjából kívánatos volna, hogy a választott bírósági Ítéleteknek az utódállamok által való kölcsönös végrehajtása biztosittassék. A hozzászólás végül utal a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bíróságának üdvös működésére. Az Országos Ügyvédszövetség balassagyarmati osztálya Dr. Koltai Ernő, a balassagyarmati Ügyvédi Kamara elnöke elnöklete alatt 1928. évi február hó 12-én tartotta meg tisztújító osztálygyülését, amelyen nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy a Szövetség ottani osztályát tizenkét évi szünetelés után újból felélesztik, hogy a Szövetség egyre nagyobb lendülettel kibontakozó országos munkájába bekapcsolódjék. A tisztújító osztálygyülésen, amelyen az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának képviseletében dr. Fittler Dezső, m. kir. udvari tanácsos, másodelnök és dr. Király Ferenc ügyvezető titkár, a Szövetség budapesti osztályának képviseletében pedig dr. Biró László ügyvezető osztálytitkár jelentek meg, teljes számban megjelent a balassagyarmati birói és ügyvédi kar, valamint a vármegyei, a városi és az állami notabilitások, élükön Pályi Pál főispánnal, Horváth Sándor polgármesterrel és Szenthe Kálmán kir.. törvényszéki elnökkel. A tisztújítás során elnökké választották dr. Paczolay Zoltánt, társelnökké dr. Gutfreund Emilt (Szécsény), ügyvezető elnökké dr. Holló Rezsőt, titkárul dr. Hajdú Ferencet, pénztárosul dr. Hegedűs Tibort, az igazgatótanácsba delegálták dr. Feledi Jenőt és dr. Pollacsek Ármint (Salgótarján). Az Országos Ügyvédszövetség központja nevében dr. Fittler Dezső m. kir. udvari tanácsos, másodelnök intézett buzdító szavakat az újjászervezett osztály előkelő közönségéhez, majd dr. Király Ferenc, a Szövetség ügyvezető titkára tartott tetszéssel fogadott előadást az Országos Ügyvédszövetség eddigi munkájáról és jövő feladatairól.