Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Egy-két gondolat az eljárási elévülésről kapcsolatban a m. kir. Kuria teljes ülésének 94. számu büntető döntvényében kimondott elvvel

92 Ezt sem lehet törvény előtti és jogegyenlőségnek nevezni. Aaaal a kijelentéssel ellentétben, hogy nem akarok senkivel vitába bocsátkozni, kénytelen vagyok még is az alábbiakra kiterjeszkedni. Olvastam a következőket: , az elévülés súly következmény, azaz kizárólag a bűncselekmény súlyától, illetőleg a kiszabott büntetéstől függ". Ha ez igy van, akkor mi az indoka annak, hogy az Fb. 71. §-a a fiatalkorúakkal szemben, akikkel szemben periig a legsúlyosabb esetben is csak fogházbüntetés, tehát vétségi büntetés alkalmazható, az elévülésre vonatkozólag maga a törvény különbséget tesz bűntett és vétség között? Az eljárási elévülési idő kérdésében csak a bűncselekményre a törvény szerint meghatározott büntetés lehet az irányadó, mint ahogy a Bn. 2. §-a értelmében csak annak a büntetésnek a végrehaj ása füe veszthető fel, — természetesen a többi feltétel fennforgása esetén — amely büntetés kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény a törvénv meghatározása szerint nem képezett büntettet. Ha a törvény a kisebb kediveztményt jelentő büntetés végrehajtás felfüggesztést csak olyan büntetésre engedi meg, amely a törvény meghatározása szerint is csak vétséget képező cselekmény miatt szabatott ki, — logikusan — a törvényhozó akarata nem magyarázható oda, hogy a vétségi büntetéssel sújtandó, de büntettet lépező alánosé1 ekmény eljárási elévülési ideje a büntetés végrehajtása felfüggesztésnél következimnyeiben is nagyobb jelentőségű vétségi eljárási elévülés alá essék. Az enyhítő körűim'nyék nyomatékos volta, vagy nagy száma szerény felfogásom szerint a bűncse'ekmény tényálladéiki elemeit nem módosíthatja, mert a tznyálladéki elemek, a tett alkotó elemei változatlanok, azok módosítása, a törvényhozó kizárólagos joga, mig az enyhitő körülményeik a tettes személyi és a tett elkövetési körülményei, amik annyiféle a'akban jelentkezhetnek, ahány a tettes. Az enyhítő körülmények magával a bűncselekményt kitevő tett alkotó elemeivel semmiféle vonatkozásba nem hozhatók, hanem csak a kiszabott büntetésnél vehetők figyelembe. Amikor pedig a törvény látszólag enyhitő körülményt minősítő körülménnyé tesz. ott a látszólagos enyhítő körülmény már tényálladéiki elem. Valami egyszerre csak enyhitő vagy súlyosító körülmény lehet, de nem egyúttal tényálladéki elemet módosító enyhitő, vagy súlyozó körülmény. A íelhrzott példák alapján szerény megítélésem szerint a m. kir. Kúria 94. számú büntető teljes ülési düntvényét csak üdvözölni lehet, mint a jogegyenlőség és jogbiztonság egyik biztositékát. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association és a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztálya febr. 4-én este tartott ülésén ár. Polgár Imre tartott előadást az állandó nemzetközi bíróság véleményező hatásköréről. Kifejtette, hogy a bíróság véleményező hatásköre a Nemzetek Szövetsége Egvc/ségokmányának 14. cikkén alapszik, amelynek megszövegvzésérél ügyeimbe vették Larnauáe és Boberl CPCÍI lord indítványát, akik a birós?'g jogállását az Egyesült Államok legfőbb bíróságának megfelelően kívánták szabályozni.