Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Értékjog és zálogjog. 1. [r.]

SS •#-— dottnak tekinthető. Kant bölcseleti ós Savigny jogi alapvetése után IJruns, Nenner, Lenel ós lőleg Thon, Windscheid,7 Örtmann8 és nálunk Z&'óg&d* fejtegeti se óta világos, hogy a dolgon gyakorolt tényleges hatalom csJk azzal válik jogviszonnyá, hogy a jog- azt harmadik személyekkel szemben védelemben részesiti, mert a jog csak személy és személy közötti viszonyt szabályozhat és mással mint sasmsllyél szemben a jogosultnak és a dolognak a hatalom gyakorlásában szükséges térbeli viszonyát nem is biztosíthatja.0 Ha tehát a tényleges állapot is az elsődleges, az először szembetűnő helyzet „a jogban'' a dologi jogviszonynak éppen a minden nem jogosult személlyel szembeni védettség a lényege ós dologi jogról akkor beszélhetünk, ha a dologra való bizonyos behatás egy személyen kivül mindenkinek meg van tiltva. Az ilyen negatív szabályok összessége adja ki azután a dologi jogviszony pozitiv tartalmát.l0a Nem változtat ezen az sem, hogy az u. n. korlátolt dologi jogok rendszerint pozitiv formulázásban jelentkeznek, ennek oka csak az, hogy a korlátolt dologi jog jogosultjának meg határozott vonatkozásban joga van a tulajdonos zavarására,11 az Ő negativ kötelezettsége ebben a vonatkozásban meg van szüntetve, de viszont mindenki másnak a negativ kötelezettsége ővele szemben is éppen ugy fennáll, mint a tulajdonossal szemben. Ha pedig a dologi jogviszonyok körébe a mindenkivel szemben bizonyos dolog tekintetében fennálló tilalmakból integrálódó jogviszonyok tartoznak, nem férhet kétség ahhoz, hogy a német ptk. 1134. és 1135. §-ai valamint az 1927:XXXV. t.-c. 33. és 34. §-ai ily mindenkivel szemben fennálló tilalmat tartalmaznak s ahhoz képest dologi jogviszonyt ismernek el. A telekadósság jogosultjának személyében pedig felismerhetjük azt a szemólyt, akinek a tulajdonossal szemjbfen pozitiv formában formulázott jogát a tilalom mindenkivel szemben védi; még pedig akkor is, ba nem is érkezett el az az időpont, amelyben jogának pozitiv ténykedéssé! gyakorlását megkezdheti. Az, hogy bizonyos előfeltételek szükségesek ahoz, hogy a dologi jog pozitiv tevékenység kifejtésére nyújtson lehetőséget, a dologi jogviszony létezését egyáltalán nem zárja ki. hiszen ugvanez a helyzet a nemleges telki szorgalmaknál is.1" Az első pont tehát, amelyen du Chesne-nel szembe kell helyezkednem, az. hogy a telekadósság jogosultját megillető jogvédelem 7 Pandekten. 8. Aufl. I. 140. .és köv. 1. 8 Der Dinglicihkeitsbegriffs. ÍJ. Jahrb. 31. k. 415. 1. bő irodalomimal). V. ö. Katona ismertetését a Fodor-féle Magyar magánjog- II. k. 10. és köv. 1. 9 Fejezetek I. 145., 212., 304. és köv., különösen 305. 1.***; II. 1292. és köv. 1. 10 „Ha csupán két emberből állana a jogrend uralmi köre, nem volna tulajdonjog." (Zsögöd: I. 145. 1.) 10a Tóth Lajos: Magyar magánjog II. 331. 1. Amint Wolff (,,Juristische Person" und aufgegebemes G-rumdstück. 1927. 13. 1.) találóan egészili ki a gondol átmenetet, maga a souveraioie is megígéri, hogy a jogosultat nem. fogja zavarni. Szerinte, egy ,.jogról osak sok jog integrálása utján lehet beszélni, de valójában a dologi jog: „Das allgemeine Reoht auf Unterlassung der Störung eigenen Verhaltens dcs Berechtigten gegenüber einer körperlichen Saclhe". (14. 1.) 11 Wolff i. m. 15. 1. 12 Emlitésre méltó, hogy du Chesne meg sem kisérli a telki szolgalmakat vizsgálata körébe vonni. Elvi kiindulási pontja alapján a nemleges telki szorgalmakat vagy köteti jogviszonyoknak lenne kénytelen minő siteni, vagy pedig — minthogy ezek nyilván nem értékjogok — egy tg negyedik kategóriát kellene azok résziére felállítania.