Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Értékjog és zálogjog. 1. [r.]

89 abszolút, dolog tekintetében áll fenn és ezért a jogviszony már a megalapítástól kezdve dologi jogviszony. I\em lehet figyelmen kivül hagyni azonban, hogy a legújabb irodalomban is tartja magát az á régebbi, töleg az osztrák ptk.-ben kifejezett felfogás, amely szerint a dologi jogviszony szeméiy és doiog közötti viszonylat s a oologi jog jogi uralom a dolog felett,13 s eszerint állana du Chesne-nek az a megállapítása, hogy a dologi jogviszonyban valóban a dolog feletti uralom biztosítása az elsődleges, de ezzel az állásponttal viszont a további fejtegetése épen ugy nem fér össze, mint a modern felfogással, mert az uraiom fogalma nem, esik össze a birtok fogalmával s a korlátolt oologi jogokat épen az jellemzi, hogy az uralom a korlátolt dologi jogok céljának különbözőségéhez képest különböző formában jelentkezik. A du Chesne felfogásának megítélésében tehát az egymással ellenkező végleteket alkotó elméletek alapján is ugyanarra az eredményre jutunk, csakhogy mig az előbbi esetben a telekadósságnál a dolog tekintetében fennálló abszolút jogvédelem alkotta a dologiság ismérvét, az utóbbi esetben ugyanezt abban kell felismernünk, hogy a teleknek kielégítés céljára lekötése a jogosult javára bizonyos vonatkozásban a dslog feletti hatalmat, tehát uralmat eredményez.14 A régi elmélet szerint sem férhet ugyanis kétség ahoz, hogy az a josxsitvánv, amelynek alapján a dologból kielégítést lehet keresni a dolog: feletti uralmat jelent.15 Természetes, hogy nem lehet m;^ eredményre jutnunk akkor sem, ha a régi elmélet és Thcn vég Ietes elmélete16 közötti közbenső elméleteket hasonlítjuk össze ;\ du Chesne felfogásával. Ámde ezzel még nem oldottuk meg maradék nélkül a (fü Chesne-féle problémát. Hiszen az ő tulajdcnképeni tétele, amelyben az emjitett elmé'eti felfogásokkal szembehelyezkedik, független attól, hogy a dologi jogviszony ismérveit melyik elmélet 13 Pl. Eineccerus (Lehrb. 4. 22—24. kiad.) szerint „. . . . so wird auch die gedachte und von dier Rcchtsordnung gewollte Rechtsmacht alsi direekt die Sache ergre.fcnd vorgestellt und dieser klare, einheithche und folgenreiehe Begriff kann nioht obne wesentliche Einbusse durch eine unübersehbare Masse von Einzelbefügnisse, die sich gegcn allé auf der Well existicrunden Personen richten würde, ersetzt (166. 1.)" Dinstrjavrikyj (i. m.) szerint: Dingliches Recht ist das wirtschaftliche Beitátigungsrecht am einem Giit.* (A „dolcg" fogalomnak a javak gazdasági fogalmával helyettesitésérn még visszatérek.) 14 Meg kell itt jegyezni, hogy az uralom a dologi jog integrálása után a modern elmélet szerint is meg van (Windscheid: Dinglipbe Rechte sind diejenigen Rechte, Kraft derén der Wille des Berechtigten maissgebend ist für eine Sache. I. m. 140. 1.) 15 jgy Eineccerus (i. m. 173. 1.) a zálogjog különböző formáit, köztük a telekadóságot a „dingliohe Beiherrschungsrecbte" sorában említi fel. Még könnyebben járhat el hasonlóképen Dinstrjavskyj (i. m. 1.11. 1.), aki a biztosításban látja a zálogjog jellemzőjét. 16 Thon szerint nincsen is jog, hanem csak tilalom hiány. Ettől a sterilizáilt felfogástól, amely addig boncolta a jog lényegét, amíg a semmihez ért, Windscheid is visszariadt, aki pedig egyébként a Tbon kiindulási pontját és alaptételeit igen méltányolta. Hegy a dologiság lényegeit a „Sachhaftung"-ban látó elmélet a telekadósság dologi jel'errét igiz-dia. annyival is inkább k'íségtelen, mert ez — a svájci ptk. egyik kiindulási pontjá.t alkotó — elmélet éppen a germán jogból átkerült, a római jogban nem inmert dologi jogi kategóriáik szolgálatában ikett életre. Ezzel az elmélébteil, amelwek nálunk — egyelőre — alig van szerepe, ezúttal nincs módom közelebbről foglalkozni.