Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Értékjog és zálogjog. 1. [r.]

87 *— hoz szóló jog-parancs: „Ehhez tartsd magad". A két fél között tulajdonképpen közvetlen jogviszony nincs is, hanem csak egy processualis igény van és annak magánjogi reílex-hatása a másik félre. Igaz, hogy a processualis igény minden alanyi jog mögött es e jcgok szolgálatában ott van, ámde az érték jogba ez a processualis igény bele van építve és annak nem egyszerű kisérője. A dologi jogoknál a kereset csak szükség esetében kerül alkalmazásra, az értékjog közvetlenül prccessualisan nyilatkozik meg. A lényeg a jogosult más személyek elleni igényének az állam elleni végrehajtási igénnyel pótlása. Ez a dynamikus jog, amely csak nagy eljárásjogi jogbiztonság esetében lehetséges és ezért a magánjognak utolsó, legmagasabbrendü terméke. Természetesen nem a telekadósság az egyedüli értékjog. annak ősi aiakja a római hypotheca, amely azonban, minthogy az eladás jogának gyakorlása végett a hitelezőnek birtokot ad, még dologi jog. A pignus in causa iudicati captum, valamint a mai végrehajtási zálogjog valóságos értékjogok. Követelésen közvetlenül í-em zálogjog nem kelelkezhetik, sem pedig értékjog. Ha a zálogjog dolog kiadása vagy átruházása iránti igényen keletkezik, ez csak előkészítő stádiuma a kiadással vagy átruházással kelet kező zálogjognak. Ha viszont a zálogjog oly követelesen keletkezik, amely p'nzre irányuló tartalmánál fogva önálló értéket jelent és igy átruházható, a jog nem zálogjog lesz a pénzen, hanem közvetlenül annak megszerzésére fog irányulni, vagyis az értékre. Ehhez képest ilyen esetben is értékjogct állapíthatunk meg. Ugvanez áll az értékjogou pl. telekadósságon aJapitott u. n. zálogjogról. II. A telekadósság dologisága. Ami a du Chesne elmé'etének kritikájánál elsősorban szembetűnik, az, hegy mig az érték jog fogalmának első felállításakor a dologi és a kötelmi jog között általában elfogadott megkülönböztetésből indul ki és ennek az alapján mutatja, ki, hogy a telekadósság egyik kategóriába sem tartozik.* a kérdés bővebb kifejtése alkalmával már kénytelen az uralkodó elválasztó vénákat félretéve, a dclogi jogOk területét a birtok, illetőleg a birtokvédelem területével egybeesőnek venni.5 Hogy ez a felfogás a bérlel doloüi jellegének elismerésére vezeti, az önmagában nem volna hiba, hiszen különösen a háborús lakásügyi korlátozá-sok hatása alatt másutt is elismerésre talált, hogy a bérlet a dologi jogok felé erős közeledést tett.6 Az a felfogása azonban, hogy a dolog feletti uralom biztosi+ása a jogban az elsődleges és a nem jogosult személyeket a dologra behatásból kizáró jogparancs csak másodlagos reflexszerű, minden újszerű beállítás ellenére is ma már meghala1 A Deutsche J. Z. i-d. h. 5 Igaz, hogy megengedi emnek a felfogásnaík heuristikus hypothesi*ként elfogadását is. (Wertrecht u. Pfanderecht 214. 1. jegyz.) 8 Pl. Dinstrjarakyj (Dingliche und persönliehe KecMe. Jehrings Jahrb. 78. k. 128. és köv. 1.) a modern jog szempontjából a tartósságot a dologi jegeik egyik jellemzőjének tartja ée ezen az alapon az in concreto hosszú időre szóló bérletet és haszonbérletet, ha az a tulajdonos személyétől független, dologi jogként is tmegalapithatónak tekinti s a bérlők védelmére alkotott kivéte'es szabályokat a dologisá<r felé közeledésnek tartja. Jellemző egyébként, begy egyes ujabb lakásügyi remeteietek már nem a bérletről, hanem „a báztuílajdomt korlátozó rendelkezé-ekről" szólnak. A bérlet dO'lcgiaeodásá't mutatja ki nálunk Beek S.: Kötelemvalósulás 32. és köv. 1. Hogy a bérlet valóban lehet dologi jog, azt bizonyítja az angol leaschold, amelynél a bérlőt már a 'lábon álló termés tulajdona megilleti (embeurents).