Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Értékjog és zálogjog. 1. [r.]

85 telekadósságnál az ily kötelezettség csak eszköz a tulajdonképpeni célnak el trésére: a tekkadósság összesének elvételére. A lejáratkor a telekadósság egy uj fejlődési fázisba lép. Most már a jogosítottnak az állammal szemben van a telek közárverésen eladására proeessuális igénye s a másik félnek arra támad kötelezettsége, hogy a meginduló birói eljárás menetét ne zavarja. A kötelem lényegit alkotó közreműködési kötelezettségről ebben a második fázisban éppen ugy nincs szó, mint az elsőben, maga a kötelezetség pedig, amely közjogi jellegű és csupán annyiban magánjogi, hogy a jogosított kielégítési jogának reflex-hatás a, ismét nemtevésben áll és ismét csak eszköz a kielégítés véghezvitelére. De a telekadósság du Chesne szerint nem is dologi jog. A dologi jog ugyanis a jog által biztositett uralom a dolog felett. Minthogy pedig a jog csak olyan uralmat biztosithat a dolog felett, amelynek reális célja van, vagyis a dolog használására vagy felhasznáJására irá.nyul, a használáshoz vagy a felhasználáshoz pedig a személv és a dolog között megfelelő térbeli viszony szükséges, amely másoknak a dolog feletti uralomból kizárását lehetővé teszi — szerinte —a dologi jog mellőzhetetlen eleme a birtok, illetőleg a birtok megszerzésének jogi eszközökkel biztositása: a birtokvédelem. A dologi igény: arei vindicatio vagy a negatoria actio a dologi jog fogaimén kivül esik és csak eszköz a dologi jog védelmére vagy a dologi jognak megfelelő állapot helyreállítására. Igaz, hogy vannak e<?yes követ elmek is, amelyek birtok szerzésére irányulnak, de ezeknek a kötelmeknek az alapján vagy dologi jog száll áít és ennek bekövetkezése után a kötelem meg is szűnik (pl. vétel), vagy pedig a kötelem tartós birtoklást hoz létre az egyik fel javára, anélkül, hogy a másik dologi joga megszűnnék és akkor tulajdonképpen dologi jogviszonyt is kell megállapítanunk (Eigentum—Miettum). Bármely dologi igényt vissza lehet vezetni vagy a rei vindicatiora vagy a negatoria actiora és mindkét eszköz mindenkor dologi igényt véd, a telekadósság esetében azonban a dologi igény hiányzik. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a telekadósöág jogosítottjának — birtoka nem lévén — nincs is szüksége a mindenkivel szemben védettségben megnyilatkozó reflex-hatásra. ABgb 1134. és 1Í35. §.-án (az!927:XXXV. t.-c. 33. és* 34. §.-án) alapuló igény, amely mindenkivel szemben fennáll, aki a te1 ek ad oksággal terhelt telekre károsító behatást tesz, nem a hitelező dologi igénye, mert a célja nem a hiteleső birtoka, hanem az addigi birtokállapot fenntart/sa., vagyis az idézett §-ok a hitelező érdekében ugyan, de a tulajdonost védik. H< gy azután ezek a rendelkezések a tulajdonosra is szólanak, az sem ad a hitelezőnek dologi igényt, mert a tulajdonossal szemben sem a dolog feletti uralom a cél. ha^em csak az, hogy a telek és tartozékai a telekadósság gyakorlásaikor együtt legyenek, vagyis csak a. jog megvalósulása előtti stádiuma megvédése. A jogosultnak a lejárat ut^n igénye usyanazért nem lehet dologi sem, amely okból az a kötelmi igény köréből esett ki. Minthogy tehát a telekadósság se nem kötelem se nem doloyi jog, uj kategóriát — az értékjog kategóriáját kell felállítani, amelyet bizonyos érték elvételére való jog jellemez (capere és nem accipere). A dologi joghoz haso^lóság^n^k az a nyitja, hogy az érték a dolognak éppen elvan hatásmódja a jogi forgalomban, mint ahogy az akarat a személyé, az ért'kjog tehát a dolog jövőbeli eladási árára csak a dolgon keresztül irányulhat. Az érték jog szerkezete a következő: az egyik jogalanyhoz szóló jogparancs: „Neked szabad egy ingatlan csereértékét bizonyos összegben a magad részére megszerezni," a másik jogalany-