Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A törvényes zálogjog védelme

69 Tárgyunkon kivül esne a fenti Ítélet kritikája, a 38b. §. a hitelező kijátszásáról intézkedik. Véleményem szerint nem lehet a törv. zálogjog védelmét ide, az egyáltalában csalási kategóriába venni. A fenti döntést megkönnyítette az, hogy már perfelvételt folyamatban, szóval hivatalos hatósági aktus nyújtott támpontot a bűncselekmény megkonstruálásához. Büntetőtörvónykönyvünk 368. § -a a furtum possesionis megtorlásáról intézkedik: „Vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: aki saját vagy tulajdonos beleegyezésével, vagy annak számára más ingó dolgát a haszonélvezőtől, zálogbirtokostól, vagy attól, aki a dologra nézve használati, vagy megtartási joggal bir, jogtalanul elveszi." Nem vagyok általában hive a jogi fogalmak újra keresztélésének, de a furtum possesionist több-kevesebb sikerrel v magyarra fordítóknak igazat adok azért, mert ezt a fogalmat a mi jogrendszerünk már túlságosan specializálta. Ismétlem a Btk. rendszere nem engedi meg, hogy ezt a fogalmat tisztán megőrizzük. A római jogban a furtum fogalma rendkívül tág. Mint hogy a mi büntetőjogrendszerünk a furtum possessionist a sikkasztási bűncselekmények főkategóriájába sorozta be, természet szerüleg a 368. §-nak — hogy ugy mondjam — a vele való szomszédos §-okhoz kellett simulni. Akik s igy többek között dr. Schnierer, esetünket ezalól a szakasz alól kizárják; a birlalat fényéből indulnak ki. Ezt a felfogást azonban meglévő kúriai gyakorlat törte át, amikor ezen szakasz alapján állapitja meg a bűnösségét annak, aki valamely követelését, ennek birói lefoglalása után a letiltó rendelet kézbesítése előtt, az adóstól jogtalanul felveszi. (B. H. T. IV. 415. sz. C. 7542/1903.) Birlalás tehát itt nincs. Ha ez a joggyakorlat helyes, minthogy ezt el kell fogadnunk, mert különben ennek a fenti bűncselekménynek sem találunk helyet: akkor kérdésünket meg oldottuk. A birói lefoglalásra irányuló rendelkezés pótolja itt a tör vényes zálogjogra jogosítottnak de lege eredő jogát. A birói határozat a fenti esetben még végrehajtva nem lett, mert a le tiltó rendelet még kézbesítve nem lett, Esetünkban a bérbe, vagy liaszonbérbeadó csak akkor jutna abba a helyzetbe, hogy törvé^ nyes zálogjogának megóvására hatósági jogsegélyt vegyen igénybe, mikor bérlője jogellenes magatartása tudomására jut. Joga. el nem enyészhetett, föllépése folytán föltétlenül in integruin restitutióra van joga, ha pedig bérlője cselekményét excul pálni nem tudja, (amire okos birói gyakorlattal mód adható) büntethető és meg kell büntetni, különben nincs törvényes -zálogjog.