Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A perbehívás

70 A perbehivás. Irta: Ruhmann Emil ár., kir. törvényszéki biró, kúriai tanácsjegyző. A tárgyaló birót a perben igen gyakran nehéz elhatározás elé állítja harmadik személynek valamelyik fél részéről való perbehivása. Nem a perbehivás lényegével nincs tisztában, mert ezt a Pp. 89. §-a lehető tökéletességgel, a fogalomnak teljes kimeritésével határozza meg. A polgári perrendtartást a tudomány rendszere szerint tárgyaló müvek és a közkézen forgó kommentárok is bő tárgyalásban részesitik har madik személyeknek a perben való részvétele kérdésének megvitatásánál a perbehivás fogalmát is, kevésbbé foglalkoznak azonban azzal a kérdéssel, hogy a perbehivás teljesitése mily hatást gyakorol a per menetére? Az Ítélkezésben nem ritka jelenség, hogy a forma a lényegnél nagyobb fejtörést okoz. Nem a perbehivás fogalma tehát az, amelyre nézve a birót a Pp. 89. §-a tájékozatlanságban hagyja, hanem gondolkodóba ejti a Pp. 90. §-a, amely a perbehivás alakjáról ós közléséről rendelkezik. A per tárgyalása közben a biró gyakran tapasztalja, hogy a perbehivásnak semmi alapja sincs és emellett igen sokszor olyankor lepi meg a pert, amikor az. már a végei döntés állapotába jutott; a biró pedig tépelődik azon a kérdésen, teljesitse-e a fél perbehivását, közölje-e azt a porbehivottal és ezzel elodázza-e a jogvita eldöntését? A Pp. 90. §-ának második bekezdése igy szól: „A perbe hivás .... az ellenféllel is közlendő". Ebből a szövegezésből cogens s?,abályként következtethető, hogy a perbehivást az ellenérdekű peres félen kivül a perbehivottal is minden esetben közölni kell. E magyarázat mellett szól a Pp. 89. §-ához fűzött miniszteri megokolás, mely hivatkozva az 1881 : LIX. t-e. 9. és 10. §-ára, kijelenti, hogy a Pp. a perbehivás szabályozását illetően csak egyes részletekben tér el az eddig fennállott jogtól. Az 1881 : LIX. t.-c. 9. §-ának harmadik bekezdése pedig rendeli, hogy a perbehivási kérvény másodpéldánya (szóval történt előterjesztés esetén pedig az arról fölvett jegyzőkönyv másolata) a perbehivottnak haladék nélkül kézbesítendő. Kifejezetten átveszi ezt a rendelkezést a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-c. 23. §-á)nak utolsó bekezdése is. Ezek a törvényes rendelkezések a perbehivási kérelem teljesítésének kérdését a biró mérlegelésének köréből egészen kizárták, mihez képest a birói gyakorlat is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bíróság a perbehivási kérelmet! teljesíteni