Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Szerződések alakszerűsége és a bírói gyakorlat

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus ho kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám 142—58. Egyes szám ára a melléklapokkal 2.40 P. 6 szám ára az első félévre 12. — P. 1' szám. Budapest. 1Q27 január hó. VIII. évfolyam. Szerződések alakszerűsége és a birói gyakorlat. Irta: Dr, Schuster Rudolf. Előre bocsátom, hogy jelen soraim rendén a fenti címben foglalt kérdést nem a maga egészében fogom megbeszélni, hanem csak azzal a kérdéssel foglalkozom, vájjon mi a jogkövetkezménye annak, hogy az előirt alakszerűséget mellőzték és vájjon e hiányt a szerződés teljesítése pótolja-e? E kérdés megbeszélésére cl Z cl körülmény indit, hogy két kúriai és egy Ítélőtáblai Ítélettel — több Ítéletet tudtom szerint ebben a kérdésben eddig nem hoztak — nem értek egyet. A Magánjog Tára az 1926. évi 3. számában (33. s köv. old.) közölt egyik kúriai Ítélet ugyanis, amelyet ugyanott dr. Vin* centi Gusztáv kir. kúriai elnöki tanácsos ur igen szép érveléssel megbeszélt, amire az 1926. évi Magy. Jogi Szemle IV. számában (179. old.) észrevételeimet csak röviden tettem meg, azon a jogi állásponton van, hogy habár az 1886. évi VII. t.-c. 22. §, a) pontja értelmében a házasfelek közt létrejött kérdésben forgó jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges, de a házasfelek ennek az alakszerűségnek mellőzésével általuk megkötött jogügyletet teljesitettek, ez a teljesítés a hiányt pótolja és ennélfogva az „alakilag érvénytelen" jogügylet meg nem támadható. Az ugyanott közölt másik ítélet ezt a felfogást kiterjeszti arra az esetre, midőn csak részbeni teljesítés történt. Mindkét Ítélet ugyanazon elvi alapon áll. Ezek az Ítéletek — ugy látszik — nem maradtak hatás nélkül A budapesti kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság ugyanis 1926 november 6-án 7. P. 10.538/926. sz. alatt ítéletet hozott,1 amelyben a megrendelések gyűjtésére vonatkozó törvény (1900. évi XXV. t.-c.) keretébe tartozó egyik esetről van szó és az van kimondva, hogy habár a törvényben előirt alaki L. az ítéletet a Magy. Jogi Szemle jelen számához mellékelt „Hiteljog Tára" 1. f. sz. alatt.