Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]
100 zott, s aki pajtásait erre rábe*szélite s alki mellett nagyon sok súlyosító köriilmény szólt, efnyhitő kiölrülményül .viétetett -az, hogy a lelkiismereti furdalástól indíttatva, öngyilkosságéit kísérelt meg, ami nem sikerült, de a feail)ö*vés!től mindkét szeime világiát ell veszteit te és bazoinyosfoku korlátolt eime állapota. A királyi tönvétayiszék 12 évi fegyházat saalboltt kii reá, a királyi itél'őtáíblia és a Kúria azonlban, a súlyosító körülményeket nyomatékos ahíbakinak ítélve, életfiogytáglajii fegyházra emelték a büntetését. A másodrendű vádloitt, aki a 'gyilkosság kiviteliében legnagyobb tevékenységet végzett, de aiz elkövetés ideijén alig mulit 18 éves, a törvényszéken hat évi, a Táblán és a Kúrián tíz évi fegyházat kapott. (A harmadik tettestárssal időközben Végzett a Neimezis: fürdés köziben a vizJbefult.) De kevésbbé súlyos esetekben is, mikor szabadságvesztésbüntetés kiszabásáról vau szó, annak a megáulapitása, hogy fegyházat vagy börtönt, avagy fogházat, a fegyházból 12 évet, vagy ötöt, nyolcat, tizet, tizenötöt, a börtönből egy évet vagy hat hónapot, a fogházból egy-két évet, három vagy négy hónapot, vagy egy-két napot szabjon-e ki a biró, amire a Btk. §§-ai jogot adnak neki, ennek a vádlottra leggyakorlatibb jelentő ségü kérdésnek a helyes megoldása, a valóban igazságos mérték eltalálása szintén a biró erkölcsi értékítéletén fordul meg A helyes, valóban igazságos mérték megállapítása, az erkölcsi igazságérzetünket kielégítő, megnyugtató büntetés kiszabás a bíróság erkölcsi színvonalának a fokmérője is. A valóban jó, igazságos biró époly finoman találja el a büntetés helyes és szükséges mennyiségót, mint a jó műtőorvos már a megíapintás után megítéli, hogy hány milliméternyi re Íveli vagy szabad belevágnia a paciens beteg testrészébe. Tulszigoru büntetés a biró rideg, vagy épen kegyetlen érzületét bizonyítja, tulenyhe, lágy ítélet a bíró gyengeségének, szentimentalizmusának vag\ határozatlanságának a jele. Lehet-e egyébnek, mint lelki ingadozásnak tekinteni azt, mikor a biró megállapítja ugyan a tényállást ós a bűnösséget, de nem lévén kézzelfogható közvetlen bizonyíték a vádlott bűnössége mellett, vagy a szigorúbb minősítés helyessége miatt lévén aggálya, enyhébb büntetés kiszabásával akarja lelkiismeretét megnyugtatni. Sajnos, ilyesmire a. felső bírói gyakorlatból is hozhatnék fel több példát. így az egyik már fentebb említett gyilkossági ügyben a kir. ítélőtábla által az egyik tettestársra kiszabott életfogytiglani fegyházbüntetést a Kúria leszállította 15 évre, mert a Tábla által megállapított tényállás helyessége iránt (persze nem bevallottan) némi aggodalma volt. Holott ha a táblai ténymegállapitást, t. i. a másodrendű vádlott társitettességét elfogadta, nem volt jogcím a büntetés rendkívüli enyhítésére. A háború befejezte után erősen elszaporodott súlyos gyilkossági esetek, sajnos, egyáltalán nem indokolják azok enyhe ^ elbírálását, az eldurvult lelkületű gyilkosok iránti kiméleteskedést. Egyedül a halálbüntetés alkalmazása az), amelyre nézave ez az aggodalmaskodás igazolt. Ennek a kritikus büntetési