Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]

88 sára hoztam fel, csatolhatok egy másik sorozatot, amikor az utolsó fokban hozott jogerős ítélet ellen az igazság vagy az igazságosság elérése vagy megközelítése szempontjából méltán aggályokat táplálhatnak, egyszer a vádlott mellett szóló körülmények nem kellő méltatása, másszor a közérdek vagy a vádlott erkölcsi romlottságának vagy közveszélyességének Í5gyeimen kiviül hagyása miatt. Egy örvendetes haladást előre kell bocsátanom. Ártatlanok elitélése ma mar csakugyan a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Ez a legsúlyosabb bírói tévedés, a halálos Ítélet esetén u. n. „bírói gyilkosság" (Justizmord) ugyan már a Bp. életbelépése előtti időkben is igazán elvétve történt meg. ABp. életbelépte óta pedig, az utolsó 25 év bírói gyakorlatában a Bp. liberális, a vádlott javára szóló nagyszámú rendelkezése folytán szinte lehetetlenné vált s tényleg a legeslegritkább kivételként esik meg. Ellenben annál többször n egesik manapság is az ellenkező, t. i. a valódi bűnösnek alaptalan felmentése. Tde sorozhatok nemcsak azok az esetek, amikor valamely eljárási előfeltétel, pl. a magáninditvány vagy a felhatalmazás szűkkeblű, formaiisztikus értelmezése miatt menekül a vádlott; (mint nemrég az erőszakos nemi közösülés vádja alól azért mentette fel a Kúria a vádlottat, mert a magáninditványt nem maga a közvetlenül sértett férjes asszony, hanem a férje tette meg, — egy másik esetben pedig a felhatalmazást a sértettnek nem a cselekmény elkövetése idején illetékes felettes hatósága, hanem a más szolgálati ágba átlépése folytán illetékes uj felettes hatósága adta, a vádlott szintén menekült), — hanem idesorozhatók azok az esetek is, amikor a biróság az in dubio pro reo elvénél fogva felmenti a vádlottat, akinek bűnösségére nézve nem tudott teljes meggyőződésre jutni. A Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján felmentett vádlottak között kétségtelenül lehetnek teljesen ártatlanok, de lehetnek és bizton vannak valódi bűnösök is, akik ügyes tagadással s terhelő bizonyítékok hiányában menekültek ki a megérdemelt elitélés és büntetés alól. ide tartoznak aztán azok az esetek, amikor a biróság a Btk. vagy a Bp. egyes szakaszainak túlságosan liberális magyarázatával felmenti a vádlottat, aki pedig elkövette a vádbeli bűncselekményt és a közérdek szigorúbb méltatása mellett megérdemelte volna a büntetést. így egy alkalmimnál mind a h,ánxxm biróság felmentette a vádlottat az 1921:111. t.-c. 5. §-ának vádja alól, aki az inteiruiacioinálét énekelte. Felmentette a Knrki a kél lallsóbiróság magasztaló Ítéletével szeimiben a nemzetgyalázás vádja alól azt, aki a nemzeti Himnusz ünnepélyed előadása alatt kalapját többszöri ngyekncztetés ellcmérie sem vette le. (Bjt. 77. k.. 731.) De épugy kihívják maguk ellen a bírálatot a tulszigoru vagy a tulenyhe Ítéletek, amikor a biróság most a megtorlás Ivének egyoldalú tulhajtásával, majd a vádlott mellett fel-