Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A Polgári Perrendtartás magyarázata

79 riának és tisztában van az illető kérdés mai állásával ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból. Hogy ilyen munka, amely a fentiek szerint minden vonatkozásban a legtágabb értelemben vett polgári alaki jog mai állását tüntefPfel, hézagot pótol, felesleges emliteni. Ilyen munka ugy a birónak, mint az ügyvédnek és a polg. perjog iránt érdeklődő minden jogásznak nélkülözhetlen szolgálatot tesz, képzettségét tovább fejleszti és a törvény helyes alkalmazását megkönnyiti. Igen kiyánatos, hogy az első füzetet a következők minél előbb kövessék. Végül megjegyzem, hogy az egész munka körülbelül 1600 oldalra terjed; egyes füzetekben (körülbelül 160—160 oldal) jelen meg. Egy füzet ára 8 pengő, amelyhez Budapesten 65 fillér, vidéken 80 fillér postaköltség jár. A füzet szerzőnél (Budapest, I., Csaba-utca l/e.) rendelhető meg, ahová a pénz is előre beküldendő, amire a megrendelő a füzetet ajánlva, posta utján megkapja. Dr. Schuszter Rudolf. A részvénytársaságok honossága. Irta s a „Magyar Jogászegylet" hitel jogi szakosztályában előadta: Dr. Schulcz Ferenc. Budapest, 1926. 39. L Dr. Schulcz Ferenc annak a tudományosan képzett fiatal jogásznemzedéknek egyik sok reményre jogosító tagja, amely már a háború után ismét a normális keretek közt nyerte a kiképzését. Hogy a kedvező körülmények nála igazi tudomány szeretettel s őszinte lelkesedéssel találkoztak, mutatja nemcsak az előttünk fekvő alapos felkészültségre valló munka, hanem az is, hogy a hitel jog körébe vágó tanulmányai gyors egymásutánban követik egymást a különböző folyóiratok hasábjain. Ami a részvénytársaságok honosságáról irt tanulmányát illeti, ebben egy olyan kérdést igyekszik minden oldalról alaposan megvilágítani, amely annak ellenéro is a legnehezebb részletkérdések közé tartozik, hogy a végeredményben tőle is elfoglalt álláspont ma már az elméletben úgyszólván egyeduralomnak örvend. Ez az oka annak is. hogy a Kuncz-fóle uj tervezet a kérdéssel nem is foglalkozik és az indokolás (413. 1.) a honosság megállapítását a bírói gyakorlatra utalja, mert a birónak merev szabállyal megkötése még mindig nem vezetne megnyugtató eredményre. A kérdés jelentőségét vázoló bevezetés után Schulcz a honosság kérdésével általában foglalkozik és mielőtt az egyes, a honosság megállapítására első pillanatra alkalmasnak látszó kritériumokat vizsgálat alá venné, előre megállapítja azokat a kívánalmakat, amelyek a helyes ismérvvel szemben felállíthatok. Ezzel a zsinórmértékkel méri meg azután az engedélyezés, a szerződés-kötés helye, az alapítók, a részvényesek honossága, az igazgatósági tagok honossága, az üzem helye és a társaság székhelye néven, nevezett ismérveket és a székhely mellett dönt, a többes kritériumokat mem helyeselve. Azután foglalkozik a kontrol fogalmával, igen helyesen mutatva rá arra, hogy a békeszerződésben szereplő ez az ismérv a honosság kérdésével nincs kapcsolatban. Ez az állásfoglalás annál örvendetesebb, mert a békeszerződéstől Baumgarten Nándor is féltette annak idején (Békejog I. 145. és köv. 1.) a honosság fogalmának tisztaságát, ami szerencsére ugy látszik mrg >sem veszett el. A mű legsikerültebb, utolsó fejezete végül a nenrzeti érdekek védelméről szól, arra az eredményre jutva, amit a Kuncz-féle uj tervezet 110. §-ában is megtalálunk, hogy t. i. a részvénytársaság igazgatóságának legalább felétől meg kell kívánni a magyar állampolgárságot. \ szépen összeállított és előadott anyagban mégis több olyan pontot