Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]
18 esetben sem lesz a hatáskör tekintetében az a feltétlenül köte lező res iudicata,*0 aminőnek a törvény (az 1907 :LXI. t.-c. 19. §-ának végbekezdése) értelmében kellene lennie, mert a hatásköri összeütközésnek konkrét ügyben a kormlányra nézve kedvezőtlen és kellemetlen kihatású eldöntése után is módjában fog állani a törvényhozásnak (esetleg magának a végrehajtó hatalomnak) az, hogy törvényileg vagy rendeletileg uj hatásköri szabály felállítása utján a Hatásköri Bíróság döntését a konkrét ügyben mintegy nem létezővé, hatálytalanná tegye.:u Ha ugyanis maga a Hatásköri Bíróság a hatásköri gyakorlatában szabállyá emeli a visszaható erőt, ezáltal korlátot szab a saját határozatai érvényének is, hiszen döntését mintegy bontó feltételhez köti („ha uj hatásköri törvény vagy törvényerejű rendelet a fennálló hatásköri jogot meg nem változ tatja.") Negatív hatásköri összeütközés esetében tehát az a birói vagy közigazgatási hatóság, amelynek hatáskörét valamely ügyre a Hatásköri Biróság megállapította volt, a hatásköri birósági határozat után, de az ügy jogerős érdemi vég eldöntése előtt életbelépett uj hatásköri szabályra hivatkozással az ügyet ismét eltolhatja magától. Viszont pozitív hatásköri összeütközés esetén az a birói vagy közigazgatási hatóság amelynek hatáskörét a Hatásköri Biróság nem állapította meg, az időközben életbelépett uj hatásköri szabályra hivatkozással az ügyet ismét hatáskörébe ragadhatja. Ilyen esetekben a másik halóság szembehelyezkedő magatartása mellett' ujabb hatáskori összeütközés jogi lehetősége sincsen kizárva, amidőn aztán a Hatásköri Biróság abba a helyzetbe kerülhet, hogy tekintettel az uj hatásköri szabályra, ujabb határozattal a saját korábbi határozatát félretegye, vagyis ugyanabban az ügyben kétszer, még pedig ellentétes értelemben döntsön, ad maiorem principii glóriám: ne bis in ideml 80 Az uj liatásköri törvény visszaható erejére alapított birói gyakorlat nézetem szerint a hatásköri birósági res iudicata feladását, sőt teljes tagadását jelenti. 31 A hatáskör az. alkotmánynak része, amelyet az állam észszerűen nem változtathat egy évben háromszor. Valahányszor az állam a hatásköröket megváltoztatja, mindannyiszor az állami alkotmányt módosítja. Már ezért is kívánatos volna, hogy különösen az államhatalmi hatáskörök egységes alaptörvényben (Jnrisdiktionsnorm) legyenek szabályozva, amelyének megváltoztatása legalább is nagyobb körültekintést és a változtatás nehézségeire emlékeztető több akilcszerüséget követelne. Ilyen módon mindenesetre ki volna zárható egyszersmindenkorra legalább az a veszély, hogy a végrehajtó hatalom kivételes hatalom örve alatt az államhatalmi hatásíeöroket rendszeresen bolygathassa és bonyolíthassa. A valutáris viszonyok változásia kivételesen indokolttá teheti ugyan ;t hatásköri értékhatároknak időről-időre más értékhatárral helyettesítését. A valutáris viszonyok változásával sem indokolható azonban, mert azzal nincs semminemű összefüggésben, az államhatalmi hatásköröknek az a csaknem szeszélyes változtatgatása, amely pld. a lakásügy és a murlkaügyi bíráskodás 'terén Afolt épen a legutóbbi évtizedben lépten-nyomon tapasztalható.
