Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

19 A törvényhozó hatalom nem folyhat be a bíróságok által érdemben már eldöntött konkrét ügyekbe sem. Nem vonhatja a birói ítéleteket sem a saját, sem általa delegálandó hatóság érdemi felülvizsgálata alá. Nem helyezheti azokat hatályon kivül,32 nem teheti azokat meg nem történtté, megsemmisitési vagy megváltoztatási jogköre sincs, és minthogy a birói Ítéletek végrehajtása is, pld. polgári perekben, szabályként a biróság hatáskörébe tartozik, nem akadályozhatja meg azok végrehajtását sem.33 Nem döntheti el a bírósagok és a közigazgatási hatóságok, vagyis a másik két államhatalom szervei között felmerült hatásköri összeütközéseket sem, mert erre a szintén birói functióra a törvény értelmében külön birói hatóság: a Hatásköri Bíróság van hivatva. Kritikát is a törvényhozó hatalom jogosan csak a már jogerőssé vált birói Ítéletek felett gyakorolhat, mert a nem jogerős birói Ítélet bírálata a parla ment részéről, a fellebbviteli bíráskodás irányára illetéktelen beavatkozás, vagyis alkotmánysértés volna.34 Viszont azonban a birói hatalom sem avatkozhatik tárgyi jogot alkotó módon közvetlenül a törvényhozó hatalom hatáskörébe, vagyis a jövőre vonatkozó, általános jellegű és mindenkit egyetemleg kötelező irott jogszabályokat — ha mindjárt csupán törvénymagyarázó erővel is — ki nem bocsáthat.3r' (Folytatjuk.) 12 ..Általánosan f/fogadott tétel", — mondja Balogh Jenő, — „hogy a törvényhozó hatalom még a törvény ellenére vagy szabálytalanul hozott birói határozatokat sem semmisítheti meg s általában nem itélkezhetik a büntetendő cselekmények felett." (Magyar bűnvádi eljárású jog. I. Rósz. Általános bánok. 218. old.) 53 Megtette azonban ezt nálunk a végrehajtó hatalom, V. íj. az 1262/1920. M. E. számú kormányrendelet 1. §-át. ** Még az angol jogban is: „Das Parliament respektiert seinerseits die Integritat und unparteíische Amtsfilhrung der Richter wnd lasst sie in ihrer Domcine ohne Krittelei schalten . . . Der Tadel gegen ein englisches Gericht i-t so vorsiiehtig und hypobhetisch gefasst — wenn er überhaupt voorkommt — wie die Kiitik fremder Rechtszusta ide frei und manchmal hochfahrend ist." Az olyan interpellációk elől, amelyek „sub judice" levő ügyr^ vonatkoznak, a kormány kitér. (Mendelssohfii-Bartholdy: Das Impérium des Richters, 14. és 15. old.) Az angol jog szerint a birói ítélet addig, amig jogerőre nem emelkedett, a magánosok részéről sem lehet kritika tárgya; az idő előtti kritika u.n. „contempt of Court", amely szabadságvesztéssel büntettetik. (Ezt nem ártana nálunk is meghonosítani.) „Die aügemelne Pflieht schiveigenden Gehorsams gegen jede Anordnung des Richters ím eigenen. oder im fremden Prozess ist in Wirklichkeit eine sehr bezeichnende Eigenheit des englischen Rechtswesens." (Mendelssohn-Bartholdv op. cit. 52. és 53. old.) '3 Még a Curia döntvényei (Ppé. 75. §.) sincsenek azzal az egyetemesen kötelező erővel felruházva, mint pld. a törvény vagy a rendelet, mert a Curia döntvényei kifejezetten csak a bíróságokat kötelezik. Az 1789. előtt fennállott francia bíróságok (u. n. parlamentek) fel voltak jogosítva arra, hogy törvénymagyarázó általános rendeleteket boosátiiassanak ki közkötelező erővel. Ezek voltak az u. n. arréts de réglement. 2*