Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Az ötvenéves kereskedelmi törvény

7 letvezetés követelményeinek. A magyar birói gyakorlatot és jogalkotást hathatósan támogatták és támogatják: a szolid magyar kereskedő, aki mint pozitív életelvet termelte ki az üzleti tisztességet és a reális vállalatok, amelyek törvényes kényszer nélkül is olyan elvekre épitik fel üzleti politikájukat, amelyeket a külföld fejlettebb törvényei már régóta általánosan kötelezőkké tettek. 3. És ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a Ki tökéletetesitése körül milyen szerepet töltött be a lefolyt félszázad alatt a jogalkotás, akkor igen hamar rájövünk arra, hogy nemcsak a jogalkalmazás, a törvénymagyarázat töltötte meg uj tartalommal a kódexet, hanem a jogalkotás is olyan mélyreható reformokat valósított meg, amelyek nemcsak kiegészítették vagy pótolták a Kt. egyes részeit, hanem magukat a Kt-t inspiráló gazdasági irány eszméket is alapos revízió alá vették. Az ipartörvény (1884:XVII. t.-c), de különösen annak novellája (1922 :XÍI. t:-c.) és az ezekkel kapcsolatos rendeletek lényegesen megszorították a kereskedés szabadságát. Igen erélyesen lép fel a szabad verseny kinövéseivel szemben a tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923:Y. t.-c), amely messzemenő oltalomban részesiti a vállalkozó személyiségi jogait is. A Kt-nek a nagy vállalattal (részvénytársaság és szövetkezettel) szemben tanúsított negativizmusát és optimizmusát messzemenő állami beavatkozás váltja fel, mert a hitel- és szakipari szövetkezetekkel szemben valóra vált a „központkényszer" (1898:XXIIL, 1920: XXX. és 1924:XVIIL t.-c), a, pénzintézetek a Pénzintézeti Központ irányítása és ellenőrzése alá kerültek (1916:XIV. és 1920:XXXVII. t.-c), a biztositó magánvállalatok tekintetében kiépítést nyert a legmesszebbmenő materiális állami felügyelet (1923:VIII. t.-c és a vele kapcsolatos rendeletek); szabályozásban részesültek a záloglevél- és kötvénykibocsátás feltételei, valamint ez értékpapírok tulajdonosainak érdekvédelme (1876:XXXVI. és 1897:XXXII. t.-c, valamint a 60.300U922. I. M. rendelet); intenzivebbé vált a cégbíróság ellenőrzése is (68.300/1914. I. M. rendelet) és legújabban megállapittatott a részvénytársaság alaptőke- és í'észvényminimuma (7000/1925. P. M. rendelet). A Kt. a szerződési szabadság varázsvesszejével vélte megoldhatni a ker. munka problémáit. A jogalkotás — tisztán látva ennek a rendszernek meghaladottságát — a gazdaságilag gyengébb munkavállaló védelmére sietett (1910/1920. 'és 9180/1920. M. E. sz. rendeletek és az 1922 :XTf. t.-c.-nek a tanoncokra vonatkozó rendelkezései), minek folytán a Kt.-nek a „segédszemélyzetre" felállított rendelkezései úgyszólván teljesen papiroson maradtak. De lényeges korrekciót valósítottak meg a szerződési szabadság alapelvén a kamat- v< uzsora-