Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Az ötvenéves kereskedelmi törvény

8 törvények, az értékpapír- és árurészletüzlet jogszabályai (1883:XXXI. t.-c. és 4172/1916. és 4838/1917. M. E. sz. rendeletek), valamint az üzletátruházásról szóló 1908:LVII. t.-c. is. III. A fenti rövid összefoglalás, amelyből szándékosan kihagytam az u. n. háborús birói gyakorlatnak és jogalkotásnak efemer ujitásait — egymagában is reávilágit arra a tényre, hogy a formailag még mindig hatályban levő Kt. a lefolyt 50 esztendő alatt lényeges átalakuláson ment keresztül és az a körülmény, hogy ez a keletkezése idejében sem modern jogalkotás fontos hivatásának a mai gazdasági viszonyok között is képes megfelelni, annak a szakadatlanul tartó pallérozásnak tudható be, amelyet a törvényen a birói gyakorlat, a kereskedelmi szokás és a jogalkotás vittek végbe. Nem ünneprontás és kegyeletsértés tehát, ha az 50 éves évfordulón az eddig is alaposan megreformált Kt. további reformjáról is megemlékezünk. Árra, hogy e reform irányáról ós részleteiről behatóbban foglakozzam, itt nincsen terem. Hogy azonban a reformról egy-két általánosságot elmondjak, az szerény nézetem szerint szorosan hozzátartozik a Kt. ötvenéves jubileumához. A közel-multban igen éles körvonalakban domborodott ki az a beállitás*, hogy a Kt. „reformja" egyet jelent ennek az 50 éves jogalkotásnak koporsóba-tételénél. De általánosan is tapasztalható az az idegesség, mondhatnám animózitás, amellyel gazdasági köreink egy része minden reformeszmét már eleve fogad. Ez a beállitás és mentalitás nem akarja észrevenni azt a tényt, hogy a reform már régóta folyamatban van, hogy a Kt. hatalmas épületének egész szárnyai már régóta ujakkal cseréltettek ki és hogy általában: a folytonosan változó és mind ujabb és ujabb szükségleteket kiforró gazdasági élet jogszabályainak reformja a lehető legtermészetesebb jelenség és folyamat. A teljes negáció, a sérthetetlen és megváltozhatatlan Kt. ideáljának felállítása teHát, nemcsak a gazdasági élet lesülyesztése az elavult jog alacsonyabb szintjére, nemcsak szemethunyás egy mindenkinek a szeme láttára érvényesülő természetes és meg nem akadályozható folyamat felett, hanem a reform valóságos értelmének és jelentőségének elhomályositása is! Mert komoly tényező, komoly helyen sohasem fogta fel a Kt. reformját másként, mint ahogy az részben már eddig is megvalósult. Nagy komolysággal és a súlyos felelősség teljes tudatában kell megvizsgálni, hogy a gazdasági élet parancsoló szükséglete minő kiegészítését követeli a kódexnek, melyek azok a problémák, amelyekkel a birói gyakorlat a törvényhozó segítsége nélkül nem tud, avagy csak * Reitzer Béla: Kor. Jog 1925. 10. szám.