Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - a Bp. és az irodalom

Ü9 c) ha a felek indokoltan kérik s a tanács a tárgyaláson való elintézést elrendeli. Ez a rendszer biztositékot nyújt arra, hogy csak azok az ügyek kerülnek tárgyalásra a revizionális bíróságnál, melyekben tényleg van mit revidiálni; másrészt a perorvoslat jelzett reformja mindig hozzáférhetővé teszi az anyagi igazságot, gyorsabbá, egyszerűbbé teszi az eljárást s kijelöli az útját az észszerű létszámcsökkentésnek. A Bp. és az irodalom. Irta: üi. Zehery Lajos, egyetemi mUgántanár, igazsá'gügyminLszteri titkár. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényünk elérkezett életpályájának első kimagasló csúcsához. A büntetőjog munkásának lelke mélyéről tör elő a! vágy, felszállni erre a esnesra, s visszatekinteni a múltba. Mit lát a kutató szellem! Eredeti nagyszerűségében tündöklik-e a palota; milyen nyomokat hagyott rajta a negyedszázad vihara; a szükségszerű simítások javitások összhangzatosan olvadnak-e bele a nagy egész egységéhe? Elborul a kutató tekintete. Sötét és komor színezetű a kép, mely eléje tárul. A nagyszerű alkotás nem a régi többé. Alapzata kikezdve, tetőzetét tartó középső oszlopai mintha hiányoznának s oromzata, is mintha karcsúbb lenne. Közvetlen közelről viharzugás hallik, mely a nagy alkotásra tör s egészében átalakítani törekszik Csakugyan ilyen a helyzet. Az első jubileum a Bp.-t olyan viszonyok közt találta, amelyek — reméljük: átmenetileg — büntető eljárásunkat, annak a Bp.-ben megalkotott szerkezetéhez viszonyítva, máris lényegesen átalaikitottak s félő, hogy ezt az átalakítást nem is tekinthetjük lezártnak. Ez az átalakulás azonban nincs szerves összefüggésben a Bp. rendszerével. Erre a megállapításra a Bp. történeti, gyakorlati és elméleti hatásának tanulmányozása utján jutottunk el. Sajnos, nincs módunk arra, hogy a jubiláris emlékezés mostani alkalmával beszámolhassunk e hatások tanulmányozásának folyamatáról. Ebben a vonatkozásban mindössze annak kijelentésére szcritkozhatunk, hogy nincs ulapos ok a maradandó elkomorodásra. Ha az életviszonyok nagyobb körét állandóbb érvényességi igénynyel szabályozó jogalkotás alkalmazásának folyamán az tapasztalható, hogy a belőle kiáradó szellem ellentétben áll a megfelelő korszak erkölcsi, szellemi, jogi, gazdasági törekvéseinek átlagos irányával, ha a gyakorlati élet az illető jogszabályösszesség alkalmazási körébe tartozó olyan eseteket vet föl, melyek helyes megoldása a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával nehézségekbe ütközik, ha kétségtelenné válik, hogy a szóbanlevő jogalkotás alapelvei és vezéreszméi nem alkalmasak az igazság szolgálatára s a társadalom védelmére — s ha mindezek folytán az illető jogszabályösszesség gyökeres módosulásokon megy kereztül, akkor annak gyakorlati és tudományos értéktelensége nyilvánvaló. A Bp. tekintetében nem ez a helyzet. Xagy egészéhen a Bp. alkalmasnak bizonyultüz ilyen alkotással szemben támasztható állandó törvényhozói célok megvalósítására. Egészen rendkívüli — nem a Bp.-hen gyökerező — okok és körülmények kényszeiitették a törvényhozót a Bp.-nek rendszerével is ellentétben álló alapjait érintő módosításokra. Ezekről mások emlékeztek meg. Ez a megállapítás, ismétlem, különböző értékelő tényezők hatásának eredménye. E tényezők között kétségkívül az első helyet foglalja el a tudományos irodalom. Az első jubiláris évforduló alkalmával szerintünk egyenesen tudományos kötelesség lenne a Bp. irodalmának avatott feldolgozása. A Bp.-nek ugyanis egyik legörvenrletesebh Itatása, hüntetőjogi irodalmunknak Hatalmas fellendítése. E fellendülés körvonalai már az egy-