Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 2. szám - A perorvoslat és anyagi igazság
63 ki magamat, delelő pontra jutott, melyről a háború alatt Kezdett lecsuzni, s hogy ez a ritmikus mozgás a. jövőben hol fog megállani, az, — mint minden szociális jelenség — teljesen kiszámíthatatlan. S igy csupán a fejlődés irányát cövekemetjük ki s azt a postulatumot szögezhetjük le, amit a perorvoslatok rendszere iránt legalább is addig, amig annak mostani gépezete fennáll, joggal támaszthatunk. Ennek megértése végett egy vázlatos és rövid történelmi s kritikai visszapillantást kell vetnünk a perorvoslatok fejlődé sére ötven év alatt, vagyis arra az időre, miótía a kir. biróságOk működnek. Három időszak különböztethető itt meg, jelesül u) A joggyakorlat szabályozta eljárás; b) B. P. kizárólagos uralma; c) a B. P.-ba belekapcsolt gyorsított eljárási szabályok. ad a) A B. P. életbeléptetése előtt tudvalevőleg az ugyuevezett Sárgakönyv s a joggyakorlat szabályozta az eljárást, mely a perorvoslati szakban az írásbeliségen épült fel, s kizárta a szóbeliséget s közvetlenséget. A modern perjog elvei nem érvényesültek s a joggyakorlat szabályozta eljárás csak annak a kívánságnak felelt meg, hogy a néplélek követelményeivel harmóniában akart maradni; mely magyar kollektív szellem a három fokú bíráskodást követelte. Ezen a nyomon haladt a gyakorlat s pedig a Btk. életbelépte előtt nagyon chablonosau s mechanikusan. A Btk. életbeléptetése azonban megzavarta a monotóniát az igazságszolgáltatásban; s Csemegi Károly, a híres II. büntető tanács élén bekapcsolta a modern jogtudományt a Curia joggyakorlatába s tanácselnöki működése alatt |(1879—1893.) a gyakorlati büntető jogot hazánkban teljesen modern alapokra fektette s az elméleti jogtudományt is számos mélyen szántó alapos fejtegetésével gazdagította. Curiai tanácselnöki működése alatt oly eljárási elvek csontosodtak meg a gyakorlatban, melyek a teljesen modern alapokon nyugvó B. P.-ba is (bekerültek. A perorvoslatok rendszere azonban maradt a régi, s elmondhatjuk, hogy működése a classicus büntetőjog virágzása volt. Ennek árnyoldala az, hogy a dogmatika túlságos kultusza nem egyszer a büntető igazságszolgáltatást távolra sodorta a lüktető eleven élettől s az anyagi igazság kísérleti eszközévé lett a dogmatikának s a jogi fogalmak művészi kicsiszolásának. A B. P. életbeléptetése előtti időszakra tehát, vagyis a kir. bíróságok szervezésétől kezdve 1900-ig letelt korra azt mondhatjuk, hogy a perorvoslat rendszere a Btk. életbeléptetéséig népünk perlekedési hajlamát elégítette csak ki, a-nélkül, hogy íiz anyagi igazságra ez a rendszer lényeges haszonnal járt volna; a Btk. életbeléptetése után pedig ehhez a szociálpsychológiai tényéhöz járult, — a rendszer fenntartása mellett — a büntetőjog dogmatikus alapon való kifejlesztése s a modem büntető jogtudományba való bekapcsolása. ad b) A B. P. szintén megfontolás tárgyává tette a magyar