Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A perorvoslat és anyagi igazság

64 közönség- kollektív lelkének miégnyilváimlását,J mégis a nyugati eszmék áramlata elöl sem akart kitérni s e kettő közt kompro­missznmot hozott létre akképen. hogy meghagyta a két fokú perorvoslatot, de az anyagi igazságot két részre bontotta fel. a történelmi s jogi igazságra, vagyis perjogi nyelven szólva, a ténykérdésre s jogkérdésre. A tradieióknak hódolt, midőn meg­tartotta a felebbezést s a modern jogi élet követelményeinek tett eleget, midőn a Cnriára a felebbezés helyére a revíziót tette. A törvény nemcsak jelszónak használta az anyagi igazság elvét, amit a 9. ^-ban homlokára irt a törvénynek s számos helyen közvetve, vagy közvetlenül ir/üiyeszméül jelöl ki. hanem ezt a célkitűzést intézményesen is biztosítani akarta. Ilyen biz­tosíték a perorvoslati szakban, hogy csak a főbbeket említsem: a) a felek aktiv részvételének lehetősége a fellebbviteli fő­tárgyaláson; b) a bizonyítékoknak fakultatív közvetlen felvétele a táblán; c) a felek aktiv részvétele a bizonyítékok felvételénél; cl) a bizonyítás anyagának hivatalból való felülvizsgálata a hiányosság s megbízhatóság nézőszögéből (402. §); e) nj bizonyí­tékok bejelentési határidejének kitolása a lehetséges végső ha­tárig (303. §); f) a bizonyítás kiegészítésére, ha az nem a táblán történik, a közvetlenség s szóbeliség elvei alkalmazandók (406. §). Ezek a főbb garantiák az igazság érdekében, amit kiegészí­tenek a történelmi igazság postulátnmával kapcsolatosan a ré­szint hivatalból, részint a felek kérelmére figyelembe veenlő eljárási szabálytalanságok, melyekre nézve a revizionális el­járásban kérhető orvoslás; továbbra a Bn. 35. §-a, mely biztosí­tékot nyújt arra nézve, hogy a Cnria rendelkezésére mindig teljes ténymegállapítás álljon, midőn anyagjogi szempontból vizsgálja felül az Ítéletet. Az anyagi jog helyes alkalmazásának pedig a vádlott érdekében biztositéka van a 385. §. ntolsó bekezdésében. Egyéb­ként az anyagjogi felülbírálás kizárólag a felek perorvoslatí nyilatkozatától függ. Látjuk, hogy a törvényhozó, midőn a perorvoslati rendszert modern alapokra fektette, minden garantialis intézkedést meg­tett arra, hogy a konkrét perben az anyagi igazság emberileg­lehetőleg érvényesüljön. Sajnos, ez a számítás nem vált be s pedig főképpen azért, mert a kausalitás amily biztosan kiszámít­ható a fizikai világban, épp oly bizonytalan s előre nem látható a történelmi folyamatokban, tehát a szellemi s társadalmi élet­ben, valamint a törvény alkalmazása, annak életképessége s hatása tekintetében egyaránt. i A kétfoku perorvoslathoz való ragaszkodást nyomatékosan hang­súlyozza a B. P. indokolása s azzal végzi, hogy ..Biztosa-) várható, húg} közönséglink. mely a büntető ügyeknek két izben való felülvizsgalata után is alig tud a legfelsőbb birőság határozatában megnyugodni. tiltakozna az ellen, hogy a fellebbezés kizárassék." 607. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom