Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A Bp. és a világháború

57 A BP. és a világháború. Irta: Dr. Tantál János ny. kur. tanácselnök. Az utolsó évtized eseményei a bűnvádi eljárás terén is pusztítottak; évtizedek óta meggyökeresedett intézmények módosítását, kevésbbé leplezetten szólva: visszafejlesztését eredményezték. Meddő vita volna most e rendelkezések szükségéről és szükséges terjedelméről vitatkozni; nem kell kérdésessé tennünk azt sem, liogy e kivételesnek képzelt rendelkezéseknek íentartása a háború alaki megszűnésének idején tul is cél?>zerü-e vagy sem. Ilyen időben nem a jogpolitikáé a döntő szó, hanem a háborús vagy a pacifikáló politikáé. Ezekhez képest azt kell mondanunk, hogy a legislatio szempontjából nem lehet kifogás az 1912 :LXIII. t.-e. 13. §-a ellen, mely az ország állapotát a háború alaki megszűnése után, fictive, továbbra is háborúsnak vélelmezni, ép oly kevéssé az 1920:VI. t.-c. és az 1822:XVII. t.-e. 6. §-a ellen, melyek az ország belrendjének, közbiztonságának és külpolitikájának érdekeit a hadviselés érdekeivel egyértéklieÍvnek nyilvánítja. De már ahhoz nagyon is szó fér, hogy ezeket az intézkedéseket, amelyeket — mint mondottuk — csak ideiglenes, átmeneti iellegüeknek kell tartanunk (amint ideigleneseknek mondja az 1921:XXIX. t.-c. bevezetése is), oly terjedelmben kell-e fenntartanunk, hogy általuk közvetve viciáltatnak bűnvádi eljárásunk legfontosabb, alkotmányjogi természetű elvei: az u. n. biztosítékok. Mi azt tartjuk, hogy ha az ország feiitjeizett helyzetében természetszerűen tág teret kellett engednünk a rendes méreteken túlmenő közigazgatási intézkedéseknek, annál nagyobb figyelemmel kellett volna lennünk arra, hogy legalább az Ítélőbíró elé kerülő eljárásban megóvassanak a törvényalkotta ama követelmények, amelyekkel eljárási törvényeink a személyi jogokat körülbástyázták. Ezeknek a hiánya nemcsak az egyes ügyet, az egyes személyt veszélyezteti, hanem magát az itélő bíróságot, sőt az egész bírósági intézményt is. Bűnvádi eljárásunknak kényszerszülte módosítását, a gyorsítás kívánalma mellett az olcsóbbátétel fiskális gondolata irányította és az az „egyszerüsités" jelszava alatt indult meg. Ezt a jelszót uralja még ma is az egész reformmunkálkodás'. Előző törvényhozásunk is méltó figyelemmel volt az ország anyagi helyzetében már akkor is indokolt pénzügyi viszonyaira; de főtörekvése mégis az volt, hogy minden takarékosság mellett a lehetőség szerint hatbatósan megvédje a jogbiztonság és a személyes szabadság érdekeit, főké]) a bírósági szervezetben és az eljárás alakiságainak kiépítésében, ahol azok az érdekek \eggyakrabban állanak kockán. A Bp. ama kettős célt ugy vélte elérhetni, hogy az előkészítő eljárást egészben véve az egyesMagyar Jogi Szemle. 5