Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A B. P. életbeléptetése

43 A javaslatot 1895. évi máj. 4-én Erdély Sándor igazságügyminister a képviselőház elé terjeszti; az igazságügyi bizottság letárgyalja s a képviselőház 1896. szept. 3—11-én, a főrendiház pedig szept. 19-én tartott ülésében azt elfogadja. Időközben Vargha Ferenc az esküdtbiróságok szervezé3éről, Balogh Jenő az életbeléptetésről szóló tervezeteket készitik elő, amelyek 1897. év folyamán emelkednek törvény erejére. Az esküdtbiróságokról szóló törvény 1899. évi jan: 1-én, maga a B. P. 1900. évi jan. 1-én lép hatályba. Az életbeléptetés nehéz- munkája dr. Plósz Sándor igazságügyminister érdeme. Ezeknek az emlékeknek vázlatos felelevenitése az életbelépés huszonötéves évfordulója alkalmán hálára kell hogy hangoljon mindnyájunkat azon nagyjaink irányában, kik e monumentális törvény mii létrehozásában közreműködtek. Sokan közülök visszatértek az örök Biróhoz, ám az élők büszkeséggel tekinthetnek ma is munkálatukra, mely ércnél maradandóbban hirdeti dicsőségüket. A B. P. életbeléptetése. Irta: Dr. Degré Miklós, a budapesti kir. Ítélőtábla alelnöke. Az anyagi büntetőtörvények életbeléptetése — tehát mintegy negyvenöt esztendő — óta jogéletünkben aligha zajlott le a B. P. életbelépéséhez hasonló esemény. Azok közül, akik a B. T. K. életbelépésekor, bár csak mint kezdők is szerepet vittek, ma már kevesen működnek a jogszolgáltatás terén. Akik tehát e téren most működünk, bár tul is vagyunk az élet delelőjén, a B. P. életbelépéséhez hasonló jelentőségű jogszolgáltatást eseményt át nem éltünk. Távol vagyok attól, hogy a polgári perrendtartás életbelépésének jelentőségét kisebbiteni igyekezném. Mégis tagadhatatlan, hogy a P. P. életbelépése nem vert fel oly nagy hullámokat, mint a huszonöt év előtt lefolyt esemény. És pedig három okból. Első sorban azért, mert polgári peres eljárásunkat a P. P. megalkotása előtt is törvény szabályozta, inig a B. P. megalkotása előtt irott bűnvádi eljárási jogunk nem volt. Másodszor azért, mert a sommás eljárásról szóló törvény két évtizeddel a P. P. életbelépése előtt megvalósította az uj eljárási jog több vezérlő gondolatát, s igy eljárási jogunk több ponton mutatott volt már közeledést a P. P. szerinti eljáráshoz. Harmadszor pedig azért, mert a P. P. a világháború első évében lépett életbe, amikor a világháború eseményei annyira lekötötték a közfigyelmet, a hazafiúi aggodalom, a gond annyira lenyűgözte a kedélyeket, hogy ama felette nagy és várva várt jogszolgáltatási esemény a jogászság, de különösen a nagy i*