Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A huszonötéves bűnvádi perrendtartás

42 nyiben a büntetőpernek e neme rendeletileg szabályoztatott s még- jelentősebb volt 1882-től fogva a kir. Curiának reformáló működése, amennyiben teljes ülési liatározataival határozottan a kontinentális vegyes rendszer szellemében fejlesztette tovább eljárásjogunkat, amidőn mind erőteljesebben kidomborította a vádelvet, bevezette a szóbeliséget és közvetlenséget, biztosította a sértettnek magánvádlói jogkörét, utat nyitott a védelem érvényesülésének stb., mindazonáltal a partikulariz-must a Curia sem szüntethette meg s ez okon bíróságaink ítélkezésében még mindig nagy ingadozást s az egyöntetű gyakorlat hiányát találjuk. Szakítani kellett mindennel a mi régi s már kulturális nézőszögből is bele kellett kapcsolódnunk az európai gondolatkörbe. V oltaire-köl eredő az a mondás, hogy: Voulez-vous avoir de bonnes loi? Brulez les vőtres et faites en de nouvelles," hazánkban is megfontolásra talált: modern alapokra s mindenekfölött törvényre kellett helyezni büntető per jogunkat. Közel tizennyolc év munkája előzte meg a nagy mű megalkotását. 1881. év végén elkészül Csemegi Károly nak „Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt" cimü tervezete, melyet ugyanő az 1885-ben Pauler Tivadar igazságügyminister által egybeJhivott huszonegy tagból álló szaktanácskozmány megállapodásai értelmében átdolgozott. Ez az 1886-ban megjelent II. tervezet, minthogy annak a, kormány óhajai szerint való további átdolgozásától Csemegi vonakodott, uj kezekbe került. Fabiny Teofil igazságügyminister 1886-ban megbízza e munkálattal: Schedius Lajos kir. curiai birót, dr. Tarnál János budapesti ügyvédet és dr. Wlassics Gyula budapesti főügyészhelyettest. A bizottság erős revízió alá vette a Csemegi-féle tervezetet s azt a járásirósági eljárás szabályaival kiegészítette. E munkálat 1888. év. decemberében javaslatként a képviselői]áz elé terjesztetett, de Szilágyi Dezső igazságügyminister azt visszavonta főleg azért, mert a készülő kódexben kívánta szabályozni az esküdtbiróságok előtti s a nyomtatványok utján elkövetett bűncselekmények esetében követendő eljárást. Megbízásából előbb Schedius Lajos 1890-ben, majd Balogh Jenő 1892-hen uj tervezetekkel készülnek el. Az- utóbbi tervezet minden részletre kiterjedő szaktanácskozmányi tárgyalásnak vettetett alá, amelyben közreműködtek Balogh Jenő. Battlay Imre, dr. Chorin Ferenc, Schedius Lajos, dr. Vargha Ferenc és dr. Wlassics Gyula. A végleges szöveget Balogh Jenő és Battlay Imre alkották meg. A javaslat indokolásának alapját az a munkálat kéoezi, amelyet az 1888. évi javaslat alkotói {Schedius, Tarnai és Wlas~ sics) dolgoztak ki. Ezt az indokolást megfelelő módosítás s a szükséges uj részletek beleszövésével Balogh Jenő, Battlay Imre, Schedius Lajos és Vargha Ferenc alkották meg.