Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A huszonötéves bűnvádi perrendtartás

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PAL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: 142—58. Egyes szám ára a melléklapokkal 20.000 K 4 szám ára a második félévre 80 000 K 2. szám. Budapest, 1925 február hó. VI. évfolyam. A huszonötéves bűnvádi perrendtartás. Irta*: dr. Angyal Pál, egyetemi professzor. Előttem fekszik a bűnvádi perrendtartás törvénykönyve s az a hatalmas kötet, melynek címe: Indokolás a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslathoz. A magyar alkotó zseniknek maradandó becsű és immár negyedévszázados múltra visszatekintő értékei. Megelőző büntető eljárásjogunk semmiként sem felelt meg azoknak a követelményeknek, melyek a helyes büntetőigazságszolgáltatás előföltételeiként megkívántatnak. Midőn az Országbírói Értekezlet 1861-ben a régi magyar eljárási gyakorlatot hatályába visszaállította s a nem-nemest a nemeshez emelve a jogegyenlőséget érvényre emelte, nehogy a régi magyar írásbeli pert tegye szabállyá, az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok II. részének 4. §-ában a régi magyar sommás büntető pert általánosította s az írásbeliséget csak kivételként: a vádlottnak a bíróság által honorált megokolt kérelmére engedélyezte. Am e bifurkáció csak növelte azt a jogbizonytalanságot, mely már annálfogva is sok panaszra adott okot, hogy a ^joggyakorlat a megyei és városi bíróságoknál egyáltalában nem volt egyöntetű. Némi javulás állott be 1872 jan. 1-én, amikor az elsőfoilyamadásu Mr. bíróságok és kir. ügyészségek megkezdték működésüket s alapul vették a törvénynek készült 1872. évi ideiglenes eljárási szabályokat, amelyeket 1874-ben a budapesti kir. ítélőtábla, 1878-ban pedig a kir. Curia is elfogadott, ám ennek ellenére még mindig messze voltunk attól a helyes uton haladó büntető igazságszolgáltatástól, mely a legtöbb európai államban immár évtizedek óta kipróbáltan bevált. Az előkészítő eljárásban a nyomozó elv érvényesülése, a titkosság, a védelein korlátozott volta, a végtárgyalásnak sokhelyütt a vizsgálati iratok alapján történt vezetése, a bizonyítási rendszer kötöttsége, a felső biróságoknál gyakorlatban volt referadális rendszer: mindmeganynyi fogyatkozásai eljárásjogunknak. 1880. évi aug. 15-től fogva némi javulás állott be a járásbirósági eljárás körében, amenyMagyar Jogi Szemle. 4