Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 1. szám - Dr. Juhász Andornak, a budapesti kir. itélőtábla elnökének ünnepi beszéde
14 Dr. Juhász Andornak, a budapesti kir. ítélőtábla elnökének ünnepi beszéde. Tekintetes királyi ítélőtábla! I. Száz évvel ezelőtt ugyancsak december hó 20-án ünnepélyes ülést tartott a kir. ítélőtábla az akkor még vele a magyar kir. Curia közös neve alatt szervezeti közösségben volt kir. hétszemélyes táblával együtt, hogy megemlékezzék az 1723. évi szervezeti és perjogi reform életbelépésének századik évfordulójáról, amely reformról Ürményi József országbíró a nádorhoz intézett és az ünnepély lefolyását ismertető jelentésében ugy nyilatkozott, hogy azzal: „szilárd alapokra helyeztetett a főméltóságu kir. Curia. A jelentés további része szerint a bíráknak, úgyszintén sok ügyvédnek és a tekintetes kir. Ítélőtábla felesküdött jegyzőinek népes együttes ülésében a méltóságos személynök ur t. i. Szögyényi Zsigmond kir. személynök, a kir. Ítélőtábla akkori elnöke ékesen szóló s az ünnepélyes alkalomhoz illő beszédben méltatta az évforduló jelentőségét. Azóta ismét egy évszázad telt el és a budapesti kir. ítélőtábla, mint a kir. Curia kötelékéből utóbb kivált és szervezeti önállósághoz jutott pesti kir. Ítélőtáblának egyenes leszármazój hagyományainak főletéteményese ügy találta, hogy a kétszázadik évforduló alkalmával sem szabad hétköznapi közönbösséggel elhaladnunk a magyar igazságszolgáltatás fejlődésének ama kiemelkedő jelensége mellett. A nemzetek történetében ugyanis nem a győzedelmes csatáknak az elveszitettekhez való kedvező aránya tesz döntő tanúságot az állammá tömörült nép életrevalóságáról és történelmi hivatásáról, mint inkább kulturképességének elvitathatlan bizonyítékai. Az igazságszolgáltatást érintő ilyen kulturesemények emlékezetének fenntartása pedig nem ugyan hivatali, de talán még annál is súlyosabb, tradicionális kötelessége a birói karnak. Ennefc az ünnepélyes alkalomnak a keretei neim engedik meg, hogy a kétszáz év előtt reform álláspontjára helyezkedve és arról egyrészt vissza, másrészt előre tekintve, nyomon kisérjem s, koronkénti változásaiban isimertessem törvénykezési s ennek kötőben felsőbirósági szervezetünk kialakulásának azt a közel ezertéves folyamatát, melyet ezek az intézmények állauni létünknek mondhatni első peréében történt fogantatásuktól kezdve az 1723. évi reformig, majd azontúl napjainkig megtettek. Arra kell szorítkoznom tehát, hogy egy-két vonással vázlatszerüen ecseteljem egyfelől a régmúlt, másfelől az ujabb időknek felsőbíróságaink szervezetére vonatkozó törvényhozási intézkedéseit, hogy .a megelőző és követő eseményeket mintegy háttérnek használva, helyezzem élénkebb megvilágításba az 1723. évi törvények jelentőséigét.