Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Francia törvényjavaslat az árdrágitó visszaélésekről

178 alapján a csoport abban állapodott meg, hogy az u. n. vonalrendszer elfogadása iránt tesz a központnak javaslatot. A polgári eljárás és igazságügyi szervezet módosítása tárgyában készült törvényjavaslatról, amelyet a nemzetgyűlés plénuma is már elfogadott, tartott előadást f. évi március hó 12. napján dr. Térfy Gyula, kir. curiai tanácselnök, az Ügyvédi Körben. Tömör, de mégis teljesen tájékoztató és, a figyelmét mindvégig lekötő előadá-ában ismertette a javaslal rendelkezéseit, az okokat, melyek e rendelkezések megállapításában közrehatottak, végű] rövid áttekintést nyújtott azokról a reformokról, amelyeikéi a bennünket környező államok a szóban levő tárgyban részinl már élet beléptettek, részint ezután megvalósítani óhajtanak. Az előadásra a birói és ügyvédi karnak számos kitűnősége megjeleni a befejeztével az elnöklő dr. Juhász Andor, a {budapesti kir. Ítélőtábla •elnöke, meleg szavakkal mondott köszönetet az illusztris előadónak. A bécsi Magyar Királyi Követség jogtanácsosának kinevezése. A Budapesti Közlönyben közzétett hirdetmény szerint a bécsi Magyar Királyi Követség, a Magyar Királyi -Külügyininistatárium felhatalmazása alapján dr. Deutseh Maurus bécsi gyakorló ügyvédet és hites magyar tolmácsot (Bécs, I. Stoek im Eisenplatz No. 3.) magyar állampolgároknak Ausztria területén működő bíróságok és egyét) hatóságoknál való képviseletére követségi jogtanácsossá nevezte ki. A birói és ügyészi kar aktuális kérdései. Az „Országos Birói és Ügyészi Egyesület" elnöksége dr. Tóth Miklós kir. curiai bírónak, az egyesület ügyvezető elnökének szövegezésében most küldötte szét az ország valamennyi kir. bíróságának és ügyészségének a legutóbbi köriratát, mint beszámolót az egyesület utóbbi időkben végzett működéséről, miután ,,a többfelől jelentkező óhaj dacára az egyesületi lapot bármily ritka időközben és bármily kis terjedelemben is, a jelen gazdasági viszonyok között megjelentetetni lehetetlenség s igy továbbra sem marad más hátra, mint a köriratokkal való tájékoztatás". A jelzett körirat általánosabb érdekű részei a következők: Az egyesület igazgatósága az elmúlt esztendőben a birói és ügyészi kar egyetemét érdeklő kérdésekkel két irányban foglalkozott. Elsősorban a birói kart és az egyes birákat és rajtuk kereszttől a birói függetlenséget a sajtóban, a nemzetgyűlésen és már egyes birói tárgyalásokon is ért és a nyilvánvaló tervszerűséget magukon hordó támadásokkal szemben a nemzetgyűléshez és a kormányhoz fordult felterjesztésekkel orvoslásért és a támadások ellen intézményesen biztosítandó védeleméri, s az igazgatóságnak a debreceni közgyűlésen elfogadott s a kormányhoz is felterjesztett jelentésében rámutatott arra, bogy a birói függetlenség nem a biróé, nean osztályoké vagy pártoké, hanem a nemzeté és bogy a nemzetnek legsajátosabb érdeke követeli a birói függetlenség leghatályosabb biztosítását és megvédelmezését. Emellett állandóan foglalkozott és foglalkozik az igazgatóság a birói és ügyészi illetmények kérdésével. Minden egyes fizetésrendezés előtt felemelte figyelmeztető s a meg nem felelő rendezés után tiltakozó szavát s rámutatott arra, hogy az anyagi függetlenség a birói függetlenség egyik legerősebb biztositéka, és hogy magának a státustörvénynek indokolása is a státustörvény megalkotásának kifejezett célját abban látta, hogy a birák erkölcsi és anyagi függetlenségének biztosításával magának az igazságszolgáltatásnak a függetlensége biztosittassék. Az egyesület állandóan követelte és követeli a státustörvény fenntartását, sőt hiányainak javítását, a lakáspénzeknek a fizetéssel arányban való felemelését s a várakozási időszak általában két évre leszállítását s legutóbb a debreceni közgyűlés határozatához képest a birói és ügyészségi fogalmazószemélyzet részére az 5000/24. sz. rendelettel megszüntetett képesítési pótlék visszaállítását.