Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Birói szervezeti és eljárási reformok az Unióban

179 Rámutatott arra, hogy a státustörvény fenntartása nemcsak azt jelenti, hogy magának a törvénynek a szakaszai változatlanul megmaradjanak, hanem jelenti az anyagi függetlenség szempontjából legfőkép azt, hogy a törvény 20. §-ábcni biztosított aránylagosság az utóbb bekövetkezett s bekövetkező íizetésrendezésekkel illuzóriussá ne tétessék. Tiltakozó felterjesztésében s a kormányhoz is felterjesztett igazgatósági jelentésében számszerű adatok feltárásával rámutatott arra, hogy csak a legutóbbi két fizetésrendezés alkalmával is állandóan romlott az az arány, amely a birói s a megfelelő köztisztviselői fizetések közt a státustörvény megalakulásakor fennállott és hogy a birói és ügyészi kar illetményeinek ily módon való rendezésében és fokozatos lerontásában lehetetlen a szándékosságot meg nem látni. A fizetések arányának helyreállítása tekintetében az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmával az egyesület elnökének a pénzügyi bizottságban és a nemzetgyűlés plénumában történt felszólamlása hatása alatt a nemzetgyűlés, amelyen az igazság ügyminiszter w is elismerte a bvrói kar igazait, magáévá tette a pénzügyi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint „a pénzügyi bizottság a kir. itélőbirák és ügyészek státusából rendelkező 1920:XX. t.-cikk 20. §-ában kimondott, aránylagos emelést a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezésénél érvényesitendőnek tartja", ugy hogy a legközelebb keresztülviendő fizetésrendezés alkalmával nemcsak a státustörvény 20. §-ában, hanem a nemzetgyűlés világos határozatába » foglalt kijelentésekre is hivatkozva követelheti a birósá'g az ő jogos kívánságainak teljesítését; s legnjabb felterjesztésében erre újból is rámutatott. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az igazgatóság- a kar egyetemét érintő kérdéseket állandóan napirenden tartja és minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál az egyetemes kari érdekek megóvására ós előmozdítására, és amennyiben több eredményt nem tudott is egyelőre elérni, az nem rajta, hanem részben azokon a tényezőkön múlt, amelyeknek a kezében a hatalom van, részben pedig a mindent lenyűgöző gazdasági viszonyokon. Zs. B. Birói szervezeti és eljárási reformok az Unióban. A phLl'adíelphiai „American Academy of Political and Social Science" kitűnően szerkesztett Évkönyveinek LXXIII-ik kötetében tette közzé a newyorki „PhiDelta-Phi-Club" (jogi problémák tanulmányozására alakult jogász-egyesület) által kiküldött kilencesbizottság elnöke: Dr. Henry W. Jessup a bizottság terjedelmes (1—103. lap) jelentését abban a kérdésben, hogy NewYork-államban milyen elvek és alkotmányos szabályok szükségesek a birói eljárás egyszerűsítése és az igazságszolgáltatás hatályosabbá tétele szempontjából? Ez a nagyszabású report, mely az igazságszolgáltatásnak úgyszólván minden kérdésére kiterjed, lényegében átveszi azokat a reformjavaslatokat, — főként a különböző birói hatáskörrel működött törvénycikkek uniformizálása tekintetében, — melyeket megelőzően már az American Judicature Society veteti: fel s később a bostoni National Economic League sürgetett. Ismertetésünk e report alapján, most csakis a birói eljárási főbb reformjavaslatokra kiván kiterjeszkedni. A javaslat New-York-állam birói hatalmát egy egységes törvényszékre, az u. n. New-York-állam törvényszékére („The Court of the State of N. Y.") ruházza. Ezt az indokolja, hogy az Unió területén nagyon sok különféle alsóbbfoku biróság működik, amely törvényszékek és e törvényszékek különböző osztályainak mindnek megvan a maguk saját jogszabályaik és gyakorlatuk, ugy hogy a jogszolgáltatás épenséggel nem mondható egyöntetűnek s az adminisztráció sem funkcionált a megkívánható gyorsasággal. A javaslat New-York-állam területén minden eddig fennálló törvényszéket megszüntet s ezeknek hatásköre az egységes állami törvényszékre megy át, mely több osztályra tagozódik, egy végső felebbviteli osztállyal, közbeeső felebbviteli és első folyamodásu osztállyal. 13*