Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 2. [r.]

170 éppen olyan bántóan hangzanak, — bár a jogászok régen nem akadnak fenn rajta — mint az Optk.-ben található «dolograi» meg «dologhozi» jog a jogászi fülnek is kegyetlenül hallszó kifejezései. Különben a mosolyok is attól függnek, melyik nézpontból vesszük a dolgokat. Az angol gyermek akkor kezd mosolyogni saját anyanyelvén, amikor irni és olvasni tanítják, — az angolul tanuló idegen pedig akkor, mikor az angol kiejtést tanulja. Tudományos kutatás közben nem egyszer látjuk nagyjainkat egy-egy szónál ellakozni, elszórakozni, ide-oda dobálva azt, inyenckedve rajta; — a mindennapi nyelvnek pedig kedvenc és olcsó szatira-tárgya a tudományos nyelv. E helyen egyiket sem védjük, egyiket sem bántjuk. Ellenben a szemléltetés igájába fogjuk mind a kettőt. Bárha alkalmunk nyilna valamikor e munkálatot népszerű stylusra felolvasztva, a témát közvetlen szavakkal is közölni!) Folytatva a rajzokat, /\, amelyhez törvény (jogszabály) füz következményeket (-^-eket) legyen igy jelölve: /\ /\, amelyek A, lehetnek olyanok, melyek valamely jogot alapitani vannak hivatva. Ahol a cél a jogalapitás, ezt ügyletnek nevezzük (még reátérünk az «ügylet» nevezet többféle jelentőségére is); nálunk ezen ügylet jele legyen Egyoldalú ilyen ügyleté: ^\ kétoldalú ilyen ügyleté — vagyis a szeződésér^p Most már azután áttérünk az obligáció szavának sokféle jelentőségére és azon keresztül jutunk majd az imént elmondottak közelebbi megvilágitásához. Bocsássunk előre egy ábrát: «obligáció» származás meglevőség (L) ^ O (IV.) m f o (ív.) (in.) i •:f -> (V.) 8. ábra. Vegyük először ugy, hogy az obligáció (I) egyet jelent az ügylet kifejezésével. Állapítsuk meg — egyelőre — hogy ez az