Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A kereskedelmi társaságok nemzetközi jogi helyzete

160 gosan látnunk azt, hogy az intézmény hová fejlődhet reálisan, vagyis hogy mennyiben épithetiink arra mint szilárd alapra 03 mennyiben használható az fel a mi nagy igazságunk, a mi nagyérdekeink szempontjából csupán diplomáciai sakkkuzásokra. A kereskedelmi társaságok nemzetközi jogi helyzete. Dr, Baumgarten Nándornak a Magyar Külügyi Társaságban 1925. március 9-én tartott előadáisából. I. Az a rohamos gazdasági felvirágzás, mely a kereskedelem nemzetközi kiterjedésével kapcsolatban a múlt század végén kezdődött, a legújabb nemzetközi jogfejlődést is áthatotta. A világgazdaság világjogot teremtett, mely a gazdasági követelményeknek megfelelt és az egyes nemzeteknek elzárkózását lehetetlenné tette. A kereskedelmi jog ebben az értelemben is nemzetközi jellegű volt és ugy mint. a római jus gentium a legújabb irányzatok előharcosa. Nemzetközi szerződések egységes jogot teremtettek a vasúti fuvarozásban (1890. berni egyezmény) megalkották a világvédjegyjogot és létrejött a hágai váltójogi egyezmény tervezete, melynek megkötését a világháború megakadályozta. Számos konferencia és kongressus sürgette a részvónyjog nemzetközi egységesitésót ós különösen a külföldi részvénytársaságok jogviszonyainak egységes szabályozását. Mindeme törekvéseket és vivmányokat azonban a háború kitörése hirtelen megsemmisitette, midőn sutba dobta a nemzetközi jog amaz alaptételét, hogy a háborút csak az államok egymás ellen viselik és az nem irányul az egyes állampolgárok vagyona ellen. Franciaország és Anglia e célra rég feledésbe merült és elavult jogszabályokat alkalmaztak, hogy ellenséges (alien enemy) tulajdont elkobozzanak, az idegenekkel A^aló kereskedést megtiltsák és ezáltal a kíméletlen gazdasági háborút keresztül vigyék. Mig azonban más háborúk befejeztével az ellenségeskedések megszűnte után az előbbi jogállapot állott helyre, addig' a fré/ceszerződósek folytatják a gazdasági háborút és csak ujabb nemzetközi és kereskedelmi szerződések megkötése állithatja helyre a kereskedelmi kapcsolatoknak azt a hálózatát, melyet a háború szétszakított. II. A külföldi kereskedelmi társaságok helyzete már a háború előtti jogban is sok vitára adott alkalmat. A franciaangol jogi felfogás a jogi személy létezését állami elismeréstől tette függővé. Ebben az értelemben azután külföldi jogi személyek teljes elismerését közjogi és közigazgatási jogi szempontoktól tették függővé. A kereskedelmi és gazdasági életnek ez az elmélet nem okozott nehézségeket és a kereskedelmi szerző-