Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A kereskedelmi társaságok nemzetközi jogi helyzete

161 dések elismerték az idegen személyek és különösen kereskedelmi támulatok perképességét és szerződés képességét és csakis speciális üzleti fajoknál, igy különösen az ingatlanszerzés körében, tartalmaztak egyes korlátozásokat. A magyar törvényhozás az idegen társulatokkal szemben mindig a legmeszebbmenő előzékenységet tanúsította. Már az 1492:84. t.-c. is elismeri a külföldiek teljes kereskedelmi szabadságát és kereskedelmi törvényünk az idegen kereskedelmi társaságokkal szemben mindig a lehető legszabadelvübb álláspontra helyezkedett. Lényegében a ker. törv. álláspontját foglalja el az uj ipartörvény is (1912.-XII.) és a külföldiekkel szemben a viszonosság álláspontjára helyezkedik. Ezt a viszonosságot nemzetközi szerződések alapján vagy pedig a tényleges gyakorlattal lehet igazolni. Erre a viszonosságra különben bennünket a békeszerződés kötelez is, mely addig megy, hogy még az adóés illetékkivetésnél is a magyar állampolgárokkal egyenlő elbánást ir elő (211. §. c. pont). Idegen kereskedelmi társaság megítélésénél irányadó annak székhelye, mely az alkalmazandó jogot eldönti. A szék helynek belső tartalmát a tényleges működés adja meg, annak külső megnyilvánulása a cégbejegyzés. Régi vitakérdés, hogy a színleges, fiktív székhellyel szemben a jog milyen álláspontot) foglaljon el, de ettől eltekintve, a háború előtti nemzetközi kereskedelmi jog communis opinioja oda irányult, hogy ott, ahol a keletkezési hely, a működés helye és a cégbejegyzés helye egybeesik, a székhely országának joga alkalmazandó. Az Institut de Droit kopenhágai, 1897. évi határozata olykópen szövegezte ezt a tételt: „Pays d'origine dans laquelle est ótahli sans fraude son siége social legal." III. A háború és a békeszerződés tehát egészen uj, az eddigi nemzetközi kereskedelmi jogban idegen fogalmat vetett fel, a társaság „honosságát", midőn a 232. cikk b) pont 1. bekezdésében a kereskedelmi társaságok tagjaink, illetőleg a részvénytársaságok részvényeseinek állampolgárságát kívánja tekintetbe venni. A békeszerződésnek a „Javak, jogok és érdekek"-ről szóló X. rész IV. címe ugyanis a magyar, illetőleg ellenséges állampolgárok javainak felszámolását és visszatartását rendeli él, míg a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai ellen tett ilynemű intézkedéseket hatálytalanítja, őket az előbbi álla- * pótba visszahelyezi és teljes kártérités követelésére feljogosítja. Ez a cim jellemező példája azon igazságtalan és egyenlőtlen elbánásnak, mely az egész békeszerződésen kermztiUhuztfdik. A 232. cikk b) pont már most a magyar, illetőleg ellenséges állampolgárokkal egyenlő tekintet alá veszi „az ellenőrzésük alatt átló társaságokat" is. Ezen intézkedés nyilvánvaló Magyar Jogi Szemle 12