Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

147 vetett államok számára az érdekelt államokat megillető jogok nem biztosíttatnak, egészen tarthatatlan álláspont. A Tanács idevonatkozó határozata vagy tudatos megsértése a paktumnak, vagy annak a felfogásnak a folyománya, hogy az investigatio nak alávetett államok: a volt központi hatalmak, a Nemzetek Szövetségének nem teljes jogú tagjai s őket nem illeti meg mind az a jog, melyet a paktum a tag-államok részére biztosit. Fel sem tesszük, hogy a Tanács tudatosan szembehelyezkedett volna a paktum rendelkezéseivel s igy, sajnos, a hozott határozatot nem lehet másként tekintenünk, mint annak a felfogásnak kétségtelen bizonyítékát, mely már a Tanácsba való meghívás kérdésében is ott látszik a háttérben lenni, hogy t. i. a volt központi hatalmak, közöttük Magyarország is, a Nemzetek Szövetségének nem minden vonatkozásban teljes jogú tagjai. Lássuk, hogy van-e ennek a felfogásnak a Nemzetek Szövetségére vonatkozó jogszabályokban valaminő alapja? A békeszerződések a központi hatalmakra nézve a Nemzetek Szövetségével szemben bizonyos passzív jogállapotot statuáltak. A központi hatalmak a békeszerződésben elismerték azt, hogy a Nemzetek Szövetsége bizonyos rájuk vonatkozó ügyekben határozatot hozhat. így a trianoni szerződés értelmében Magyarország nem mondhat le függetlenségéről, csak a Nemzetek Szövetsége Tanácsának beleegyezésével (73. §.); a Nemzetek Szövetsége jogosítva van bizonyos a vámszabályokra, vámdijakra és vámkorlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket változtatással vagy anélkül, a megállapított időn tul is érvényben tartani (215. §.); felülvizsgálhat bizonyos a kikötőkre, viziutakra és vasutakra vonatkozó szabályokat (313. §.). Több szakasz értelmében (224., 239., 292., 304, stb. §§.) a Nemzetek Szövetsége, illetőleg az általa kijelölt döntő biró határoz a békeszerződésből kifolyó esetleges viták felett. Ezek a rendelkezések a Nemzetek Szövetségének bizonyos jogokat biztosítanak Magyarországgal szemben, Magyarországra nézve viszont kötelezettségeket statuálnak: bizonyos vonatkozásokban alávetik a Nemzetek Szövetsége határozatának. Ennek a jogi helyzetnek legtipikusabb kifejezője éppen a 143. §-ban biztosított investigatios jog. A kérdés most már az, hogy ez a passzív jogi állapot mennyiben változott meg Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételével? Midőn Magyarország a Nemzetek Szövetségébe felvétetett, külön kikötés hiányában természetszerűleg megszerezte mindazokat a jogokat, melyek a Szövetség tagjait a paktum értelmében megilletik. Mi most már a helyzet ha a paktumnak a tagok jogállására vonatkozó rendelkezései összeütközésbe jutnak a trianoni szerződésben foglalt egyes rendelkezésekkel. Ilyen összeütközés tényleg van: a trianoni szerződés 104. §-a szerint pl. a magyar hadsereget kizárólag a rend11*